Egészséges életmóddal az Alzheimer-kór ellen
Egy csaknem 3000 résztvevőre kiterjedt vizsgálat szerint több egészséges magatartásforma kombinálásával lényegesen csökkenthető az Alzheimer-betegség kialakulásának esélye.
A Neurology című lapban 2020. június 17-én megjelent cikk szerzői öt egészséges magatartásformát jelöltek meg, melyek közül legalább négynek a következetes betartása 60%-kal csökkentette az Alzheimer-kór rizikóját. Az öt egészségmagatartás a következő volt: fizikai aktivitás, dohányzásmentes életmód, kevés vagy mérsékelt alkoholfogyasztás, jó minőségű étrend és kognitív aktivitás.
A szerzők a Chicago Health and Aging Project (CHAP) (n = 1845) és a Memory and Aging Project (MAP) (n = 920) adatainak elemzése alapján kijelentik: „Obszervációs vizsgálatunk további bizonyítékokkal szolgál arra nézve, hogy módosítható magatartási tényezőkkel miként mérsékelhető az Alzheimer-kór kockázata. A most kapott adatok megerősítik, hogy korreláció van az egészséges életmód és a csökkent kockázat között.”
A résztvevőket az alábbi öt egészséges magatartási tényező alapján sorolták be, amelyek követése feltételezésük szerint lényeges egészségi előnyökkel jár:
- Legalább heti 150 perces közepesen intenzív vagy intenzív testmozgás. A fizikai aktivitás lényeges eleme az egészséges öregedésnek.
- Dohányzásmentesség. Több korábbi kutatás igazolta, hogy akár több évtizedes dohányzásról való leszokás még 60 éves kor felett is javíthatja az egészségi állapotot.
- Kevés vagy mérsékelt alkoholfogyasztás. Az alkoholbevitel korlátozása javíthatja a kognitív egészséget.
- Jó minőségű MIND (Mediterrán-DASH Intervention for Neurodegenerative Delay) étrend, mely a mediterrán étrendet ötvözi a magas vérnyomás prevencióját szolgáló DASH (Dietary Approaches to Stop Hypertension) diétával. A MIND étrend alapját a demencia megelőzésében szerepet játszó növényi források alkotják.
- Az élet késői szakaszában a kognitív képességek megőrzését célzó tevékenységek. Az intellektuális igénybevételt jelentő tevékenységek segítenek az aktív gondolkodás fenntartásában, mely kedvezően hat az agyi funkciókra.
Ezt követően a szerzők a CHAP és MAP populációkban összehasonlították az Alzheimer-kór klinikai diagnózisát jelző pontszámokat. Külön kiemelik, hogy a prevencióban kulcsszerepet játszik az egészséges életmódbeli tényezők egymással való kombinálása. Azokhoz a résztvevőkhöz képest, akik legfeljebb egy egészséges magatartásformát követtek, az Alzheimer-kór kockázata 30%-kal volt kisebb azok körében, akiknél két vagy három egészséges magatartásforma érvényesült, míg a négy vagy öt egészséges magatartásforma mellett regisztrált kockázat 60%-kal volt kisebb.
A szerzők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az ok-okozati korreláció egyelőre még nem teljesen tisztázott, de úgy tűnik, hogy az egészséges magatartásformák minden bizonnyal szerepet játszanak kockázat mérséklődésében, és a kockázatcsökkenés az egészséges magatartásformák számának emelkedésével együtt mind egyértelműbben megmutatkozik.
Korábban több vizsgálat, köztük a SPRINT MIND is azt igazolta, hogy a fentieken túl az intenzív vérnyomáskontroll is kedvezően befolyásolhatja az Alzheimer-kór kockázatát.