Marker az Alzheimer-kór diagnosztizálására
Az FDA május 28-án engedélyezte az Eli Lilly Alzheimer-kór kimutatására használható Tauvid radioaktív diagnosztikai készítményét.
- Neurofilamentumok mint a neurológiai betegségek biomarkerei
- Gyógyszeradagoló tapasz Alzheimer-kórra
- Jótékony fénykezelés Alzheimer-kórban
- Profi labdarúgók neurodegeneratív betegségei
- Új kismolekulás Alzheimer elleni szer a láthatáron
- Paradox tudatosság
- Az Alzheimer-kór heterogenitása
- Mentális zavarok – bevezető
- Képzettség és demencia
Az Eli Lilly május 28-i közleménye szerint az FDA engedélyezte új Alzheimer-kór kimutatására használható Tauvid nevű készítményét (flortaucipir 18F). A radioaktív diagnosztikai markerrel (farmakonnal) pozitronemissziós tomográfiás (PET-CT) vizsgálat során lehet jó közelítéssel megbecsülni a betegek agyában felhalmozódott tau neurofilamentumok, neurofibrillumok sűrűségét és eloszlását, ami az Alzheimer-kór egyik legfőbb patológiai jellemzője. A Tauvid komoly előrelépést jelent a betegség diagnosztizálásában, mivel korábban csak a beteg halálát követő boncolás során lehetett minden kétséget kizáróan igazolni a betegség fennállását.
A hatóanyagról (flortaucipir 18F)
A flortaucipir (18F) intravénás adagolású, rövid felezési idejű radioaktív izotóppal jelölt nyomjelző anyag, amely beadását követően az agyban az Alzheimer-kór következtében felszaporodó tau fehérjékhez kötődik, és a patológiás neurofilamentumok mennyisége és elhelyezkedése a PET-scan képalkotó vizsgálattal leolvasható. A készítmény nem használható krónikus traumatikus encephalopathiában (CTE) szenvedő betegeknél. Alkalmazása során mellékhatásként leggyakrabban fejfájás (1,4%), az injekció beadási helyén jelentkező fájdalmas reakció (1,2%) valamint vérnyomás emelkedés (0,8%) fordult elő.
A Tauvid és az Amyvid (florbetapir 18F injekció) az Eli Lilly and Company 100%-os tulajdonában álló Avid Radiopharmaceuticals Inc. fejlesztése. Az Európai Unióban 2013 óta engedélyezett Amyvid a Tauvid párjának tekinthető, hiszen a tau neurofilamentumok mellett az Alzheimer-kór másik fő patológiás jellemzője a béta-amiloid plakkok megjelenése, és az Amyvid az agyban található béta-amiloid plakkokat megcélozva és azokhoz kapcsolódva fejti ki hatását. A plakkokhoz kapcsolódott anyag által kibocsátott sugárzás megjelenik a PET felvételen, ennek alapján az orvos felmérheti a plakkok mennyiségét.
Klinikai vizsgálatok
A Tauvid alkalmazását két klinikai vizsgálatban értékelték (NCT03040713 illetve NCT03901092). Az elsőben normál kognitív funkciókat mutató („egészséges”) illetve végstádiumú beteg, összesen 64 élő személy PET-felvételeit értékelték a készítmény beadását követően. A betegek beleegyeztek abba, hogy halálukat követően agyukat független patológusok boncolásnak vessék alá a vizsgálati eredmények megerősítése érdekében. A vizsgálat az elsődleges hatásossági betegcsoportban teljesítette az előre definiált elsődleges végpontokat mind a szenzitivitás (92-100% között [95%-os konfidenciaintervallum]) mind a specificitás (52-92% [95%-os konfidenciaintervallum]) tekintetében. A második vizsgálatban az első elemzésben is értékelt végstádiumú betegek felvételeit és még 159 kognitív károsodást mutató beteg felvételeit értékelték Alzheimer-kór diagnózisára. Az elemzést 5 egymástól független, a korábbi eredményeket nem ismerő radiológus végezte el. Itt is sikerült teljesíteni az elsődleges végpontokat, és a vizsgálók közötti egyezés mértéke is magas, 87%-os volt.
A pozitronemissziós tomográfiáról (PET)
A PET-CT vizsgálat a már széles körben elterjedt CT (computer tomográfia) vizsgálat és az utóbbi másfél évtizedben teret nyerő PET (pozitron emissziós tomográfia) eljárás ötvözéséből született, magát az elektron-pozitron annihiláción alapuló eljárást 1975-ben fejlesztette ki Michael E. Phelps. A módszernek a jelenlegi klinikai gyakorlatban elsősorban a daganatos betegségek diagnosztikájában van jelentősége, felhasználási aránya is eltolódik az onkológia területe felé (a vizsgálatok 85-90%-a onkológiai diganózis céljából történik), neuropszichiátriai diagnózis céljára 5-10%-ban, kardiológiai vizsgálatokra pedig körülbelül 5%-ban alkalmazzák. Különlegessége, hogy más képalkotó módszerekkel szemben a szervek anatómiáján, alaki elváltozásain felül a szövetek anyagcseréjéről is információkat biztosít. Mivel a daganatok kialakulása során az anyagcsere megváltozása jellemzően megelőzi az anatómiai elváltozásokat, ezzel a módszerrel a rosszindulatú daganatos elváltozások sok esetben hamarabb kimutathatóak, mint más hagyományos (ultrahang, CT, vagy MR) vizsgálatokkal. A PET-CT vizsgálattal a tüneteket még nem okozó, kis daganat is felismerhető, így az ellátás gyorsabbá és hatékonyabbá válhat. A neuropszichiátriában a PET segítségével megtörténhet az epilepsziás fókusz kimutatása és lokalizálása a gyógyszeres kezelésre nem reagáló, műthető fiatal páciensek esetében, illetve már most is alkalmazzák egyes esetekben az Alzheimer-kór felismerésére. A neuropszichológiában pedig az agyi aktivitás és a speciális pszichológiai folyamatok, betegségek közötti kapcsolatok felderítésére használják.
Az Alzheimer-kór diagnózisáról, hazai gyakorlatáról
A demencia tényének és mértékének megítélése klinikai vizsgálattal történik. A klinikai vizsgálatnak a részletes és célzott exploráción és betegvizsgálaton kívül ki kell terjednie a heteroanamnézis felvételére és a hozzáférhető egészségügyi adatok (dokumentumok) áttekintésére. Fontos a memória (azonnali, rövid és hosszú távú), a tájékozottság, a mindennapi aktivitás, életvitel és önellátás szintjének megállapítása, a korábban jellemző teljesítményszintnek és az esetleges depressziós tüneteknek dokumentálása, valamint a zavart epizódok, pszichotikus jelek, agresszivitás feltárása.
A diagnosztika célja:
- a demencia lehetősége, felvetése, a gyanú igazolása: a demencia tényének és súlyosságának klinikai megítélése
- annak kiderítése, hogy a demencia milyen hatással van a beteg ítélőképességére és viselkedésére
- a szóba jövő kórok(ok) feltérképezése
- a társuló és szövődményes rendellenességek, betegségek megállapítása
A demencia súlyossági fokozatának meghatározása a szupportív és terápiás intervenciók szempontjából nagy jelentőségű, mivel a demencia súlyossága szerint lehet:
enyhe - jelentős deficittünetek mellett az önellátás képessége megtartott, a személyi higiéné megfelelő, az ítéletalkotás képessége a szükségletekhez képest megfelelő.
középsúlyos - az önálló életvitel részleges, nehézkes és veszélyes. A beteg életviteléhez rendszeres segítséget igényel, de állandó felügyelet még nem feltétlenül szükséges.
súlyos - állandó felügyeletet igényel. A beteg a személyes higiénét elhanyagolja, gondolkodása inkoherens.
Mivel a demencia tünetegyüttes megállapítása klinikai vizsgálattal történik, specifikus vagy szenzitív laboratóriumi markerekről csak az egyes etiológiai demenciatípusok esetén beszélhetünk. A demencia átvizsgálásában nemzetközi és nemzeti szakmai testületek ajánlásai figyelembevételével minősítünk egyes vizsgálatokat kötelezőnek avagy fakultatívnak. Alapvető, hogy a demencia gyanús betegeken a neuropszichiátriai diagnosztika, ill. a diagnózis felállítása előtt, vagy legkésőbb annak során részletes belgyógyászati átvizsgálás történjen, még akkor is, ha szomatikus panaszaik nincsenek vagy nem állnak előtérben. Ezen vizsgálatok elvégzését, normális vagy abnormális értékeit és elvégzésük dátumát a Demencia Centrumokban előírt „Demencia vizsgálati lapon” jelölni kell.
Képalkotó vizsgálatok, a PET-scan hazai alkalmazása
Alzheimer kór klinikai gyanúja esetén a korai diagnózis felállítását szolgálhatja az agyi vérátáramlás SPECT vizsgálata, annak negativitása vagy nem egyértelmű eredménye esetén az agyi glükózfelvétel pozitron emissziós tomográfiával (PET) végzett vizsgálatától remélhető diagnosztikus adat. Az agyi glükózfelvétel PET vizsgálata mérlegelendő tisztázatlan eredetű preszenilis (65 év alatti) demencia és frontotemporális demenciák (ideértve a Pick betegséget is) klinikai tünetekkel megalapozott gyanúja esetén, ha a MRI vizsgálat nem volt informatív. Pozitronemissziós tomográfiával történő vizsgálatot a pszichiátriai és neurológiai centrumok (országos intézetek, egyetemi klinikák) és a velük együttműködő önálló osztályok kezdeményezhetnek a PET Vizsgálatok Koordinációját Végző Szakmaközi Bizottságnál. Általános szabályként említendő, hogy a képalkotó vizsgálatok ismétlése csak új tünetek esetén indokolt. Az egyszer már diagnosztizált demenciában a képalkotó vizsgálatok ismétlése két éven belül csak kivételesen tekinthető indokoltnak (olyan klinikai tünetek jelentkeztek, melyek a korábbi diagnózist megkérdőjelezik, vagy egyéb, társuló betegségre utalnak, stb.), mely rendkívüli indokok a betegdokumentációból egyértelműen rekonstruálhatóak kell, hogy legyenek.
A demenciák etiológiai tipizálásának aranystandardja a kórbonctani és kórszövettani vizsgálat: minden klinikai és eszközös vizsgálat értékét ehhez viszonyítják. Mindazonáltal a demens betegek többségében Magyarországon az agyszövet nem kerül szisztematikus neuropatológiai feldolgozásra, sőt, boncolásra sem, ezért post mortem kórszövettani vizsgálattal hazánkban a klinikai diagnózisoknak csak csekély hányadát igazolják. Kívánatos volna az egészségügy szakirányítás részéről olyan ösztönző rendszer kimunkálása, mely az egészségügyi szolgáltatókat minél jobban motiválná e munka- és szakértelem-igényes patológusi tevékenység elterjesztésére.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
FDA Approves Eli Lilly’s Alzheimer’s Diagnostic Agent
FDA approves Tauvid, first drug to help image certain Alzheimer’s disease signal
FDA Okays Lilly's Alzheimer's Disease Diagnostic Agent Tauvid
FDA Approves Flortaucipir F18 For Patients Being Evaluated for Alzheimer Disease
FDA approves Avid's flortaucipir PET agent for tau imaging
FDA Approves Flortaucipir for Diagnostic Use
Alzheimer’s Tau Tracer Wins Landmark Approval
FDA Approves First Drug to Image Tau Pathology in Patients Being Evaluated for Alzheimer’s Disease
Flortaucipir PET Imaging in Subjects With FTD – NCT03040713
A pozitronemissziós tomográfia (PET) elvi alapjai és feldolgozási lehetőségei a középiskolában
