Emésztőrendszer – kóros motilitás – szerotonin. Gyógyszerek és remények

A gyomor-bél rendszer motilitási zavara számos emésztőrendszeri megbetegedésben (pl. GORB, funkcionális dyspepsia, gastroparesis) játszik szerepet. A károsodott motilitással magyarázhatók a kórképek vezető tünetei (diarrhoea, obstipatio, hasi fájdalom, görcsök, puffadás, posztprandiális teltségérzet).

A gyomor-bél rendszer motilitását simaizomzatára ható gátló és serkentő idegi impulzusok, hormonális és mechanikus faktorok összehangolt tevékenysége szabályozza. A motilitás idegi irányítása összetett, bonyolult folyamat, amelyben a vegetatív idegrendszer, azon belül a paraszimpatikus, a szimpatikus és az enterális idegrendszer vesz részt. A szabályozás elsődleges neurotranszmittere a paraszimpatikus idegrendszer kolinerg idegvégződéseiből felszabaduló acetilkolin, melynek hatása általában serkentő. A szimpatikus idegrendszer neurotranszmittere, a noradrenalin, gátló hatású. A motilitás szabályozásában az acetilkolin és a noradrenalin mellett két másik neurotranszmitter, a dopamin és a szerotonin is fontos szerepet játszik.

A következőkben a gyomor-bél rendszer motilitását befolyásoló, eltérő hatásmechanizmusú gyógyszerek közül a szerotoninra ható – annak aktivitását fokozó vagy gátló – vegyületek kerülnek tárgyalásra.

Szerotonin

Eredetileg a véralvadás folyamatában a véralvadékból felszabaduló érszűkítő hatású anyagot nevezték szerotoninnak. Csak az 5-hidroxitriptamin 1951-ben történt szintézisét követően derült fény arra, hogy a gyomornyálkahártyában található, simaizom-stimuláló enteraminnak nevezett anyag és a szerotonin azonos szerkezetű vegyület, azaz mindkettő 5-hidroxitriptamin (5-HT).

Az emberi szervezetben a szerotonin 90%-a az emésztőrendszer nyálkahártyájában elhelyezkedő enterokromaffin sejtekben található. A monoamin szerkezetű neurotranszmitter bioszintézisének kiinduló anyaga az L-triptofán aminosav, amelyből hidrolízis útján keletkezik. Szintézisét követően ATP-vel képzett komplexben vesiculákban tárolódik, és mechanikai vagy idegi stimulusra adott válaszként szabadul fel. A szerotonint a monoamino-oxidáz (MAO) enzim inaktiválja.

A felszabadult szerotonin a sejtmembránon elhelyezkedő receptoraihoz kötődve fejti ki hatását. Ezek a szerotonin- vagy rövidítve az 5-HT-receptorok. A rendkívül változatos receptor rendszerében hét altípust azonosítottak, melyeken belül további altípusok találhatók.