Epekő okozta pancreatitis és a sztatinok
Az idiopátiásnak tekintett pancreatitis hátterében olyan apró kövek állhatnak, amelyre (az esetek kétharmadában) a műtét előtt nem derül fény. Azt is megfigyelték, hogy a pancreatitis gyakoribb a sztatinszedők körében.
A finnországi statisztikák szerint az akut hasnyálmirigy-gyulladás leggyakoribb oka az alkoholfogyasztás és az epekövesség. Az esetek akár 10-20 százalékát is kitehetik azonban azok az esetek, amikor a kiváltó okot nem lehet tisztázni. Ezeket az eseteket olyan epekövek magyarázhatják, melyeket az előzetes rutinvizsgálatokkal nem sikerül kimutatni. Az epekő megakadhat a közös epevezeték és a Wirsung-vezeték összeömlésénél, ami pancreatitis kialakulásához vezethet.
Egy multicentrikus gasztrointesztinális sebészeti vizsgálatban idiopátiás pancreatitisben szenvedő betegeket randomizáltak műtétre kerülő csoportba és kontrollcsoportba. Harminckilenc betegnél cholecystectomiára került sor, míg a kontrollcsoportot 46 fő alkotta. Az átlagosan 3 éven át tartó utánkövetés során a pancreatitis a kontrollcsoport 14 tagjánál, a műtéttel kezelt csoport 4 tagjánál ismétlődött, ami azt jelenti, hogy a kontrollcsoportban egyértelműen nagyobb volt az esélye. A kontrollcsoportban ez 23, míg a sebészeti csoportban mindössze 8 pancreatitis-epizód előfordulását jelentette. A műtét során minden három esetből kettőben apró köveket találtak az epehólyagban, noha ezt a műtét előtti ismételt ultrahangvizsgálatok nem mutatták.
A fenti megállapítás nagy jelentőséggel bír nemcsak akkor, amikor egy idiopátiás pancreatitis-esetet idiopátiásként sorolunk be, hanem a kezelés megválasztásakor is. Meg kell említeni, hogy az alkoholfogyasztást túlságosan gyakran gyanítjuk a hasnyálmirigy-gyulladás hátterében. Az „idiopátiás” pancreatitis visszatérése sok esetben megelőzhető az epehólyag laparoszkópos eltávolításával.
A vizsgálatban elemezték az akut pancreatitis lehetséges összefüggéseit is a koleszterincsökkentő sztatinok szedésével, mivel az epekövek gyakran tartalmaznak kristályos koleszterint. Állatkísérletek tanúsága szerint a sztatinok oldják az epeköveket. Az epekövek többsége időskorúaknál fordul elő, gyakran tünetmentes formában. A kutatók feltételezik, hogy a sztatinok emberek esetében is csökkenthetik az epekövek méretét, ami lehetővé teszi, hogy az epekő az epehólyagból a ductus choledochus és a pancreas-vezeték összeömléséhez vándoroljon, ahol megakadva akut hasnyálmirigy-gyulladást okoz.
A Kuopio Egyetemi Kórházban végzett retrospektív vizsgálat szerint az idiopátiás pancreatitis gyakoribb a szattinszedők csoportjában, szemben azokkal, akik nem részesülnek sztatinkezelésben. Más részről azonban a sztatinszedőknél végzett cholecystectomia kimenetele nem rosszabb, mint azoknál, akik nem szednek sztatint, és a műtét ideje 10 százalékkal rövidebb, mint a sztatint nem szedők esetében. A vizsgálatban 461, akut pancreatitisben szenvedő, illetve 1140 epeköves beteg mellett 272 sztatinszedő személy és 272 kontrollszemély adatait dolgozták fel. Egy országos vizsgálatban azt találták, hogy a sztatinok szignifikánsan fokozzák az akut pancreatitis kockázatát, mely elsősorban a sztatinkezelés első évében a legkifejezettebb. Az anonim regiszteradatokon alapuló vizsgálat az összes olyan pancreatitis-epizódot felölelte 2008 és 2010 között, ahol nem volt kimutatható a megbetegedés hátterében alkoholfogyasztás vagy epekövesség. A vizsgálatban közel 4500 fő és csaknem 25000 kontrollszemély vett részt.
„A mostani megállapítások ellenére nem indokolt, hogy bárki is felhagyjon a sztatinszedéssel anélkül, hogy konzultálna orvosával” – figyelmeztet dr. Jukka Pulkkinen, aki doktori disszertációjában mutatta be a vizsgálat eredményeit.
Az adatokat eredetileg a PancreasBMC Gastroenterology Pharmacoepidemiology and Drug Safety, andAnnals of Surge című lapban tették közzé.
