Étrend és Alzheimer-kór

A Journal of Alzheimer’s Disease c. lap 2021. szeptemberi számában online ismertetett Rush Memory and Aging Project (MAP) szerint a MIND-diéta szigorú betartásával javulhat az idős emberek memóriája és gondolkodási képessége – még patológiailag igazolt Alzheimer kór eseteiben is.

A MIND diéta bevezetését a Rush táplálkozástudományi epidemiológusa, a tavaly, 64 éves korában rákban elhunyt néhai Dr. Martha Clare Morris kezdeményezte. A MIND diéta a mediterrán-diéta és a DASH-diéta (Dietary Approaches to Stop Hypertension) elegye. A MIND-ban zöld levelű zöldségek, halak, csonthéjasok, bogyós termésűek, bab-félék, teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztását ajánlják, és a gyorsételek, a sültek, az édességek és a tésztafélékfogyasztásának minimálisra korlátozását javasolják.

Korábbi kutatásokban már kimutatták, hogy a MIND diéta követésekor lelassul a kognitív hanyatlás. Jelen vizsgálat az agyi kóros folyamatokra való hatás felmérésével tovább bővítette azokat a bizonyítékokat, amelyek szerint a diéta és az agy egészségi állapota (és ezen belül a kogníció) között összefüggés van.

Dr. Dhana Klodian (Rush University, Chicago, Illinois) és munkatársai vizsgálatukban 569 olyan idősebb beteg adatait dolgozták fel, akik részt vettek az 1997-ben indult MAP vizsgálatban, de azóta már elhunytak. A betegek életük során beleegyezésüket adták az állapotuk évente klinikai értékelésére és a haláluk utáni patológiai vizsgálatba is. A résztvevők 2004-től kezdődően évenként táplálkozási kérdőíveket töltöttek ki, melyekből a kutatók kiszámították a MIND diétás értékeket a beteg által fogyasztott javasolt, speciális ételek fogyasztási gyakorisága alapján.

A kutatók sorozatos regressziós analízist végeztek a MIND diéta, a demenciától függő patológiai kép, és a halál időpontjához legközelebbi időben végzett globális kogníció felmérés összefüggéseinek megismerése érdekében. Az analíziseket a betegek korához, neméhez, iskolázottságához, az APOEe4-értékhez, a késő időskori kognitív aktivitáshoz és a teljes energia-bevitelhez igazították. Az eredmények szerint a halál közeli időben mért „magasabb MIND-diétás értékhez” jobb globális kognitív funkció társult (ß = 0,119, P = 0,003). Ugyanakkor a kutatók szerint sem a globális kognitív funkció és a MIND-diétás érték összefüggésének erőssége, sem szignifikanciája nem változott jelentősen, ha az Alzheimer patológiai eltéréseit és az agy egyéb patológiai eltéréseit is figyelembe vették az értékelésnél (ß = 0,111, P = 0,003).

Egyértelmű összefüggés mutatható ki a szigorúan betartott MIND diéta a kedvezőbb mértékű megőrzött kogníció között, ha azokat a betegeket vesszük figyelembe, akiknél kiinduláskor mérsékelt kognitív zavarok sem voltak észlelhetőek (ß = 0,121, SE = 0,042, P = 0,005), illetve azoknál, akiknél a NIA-Reagan konszenzus ajánlások alapján a boncolásnál az Alzheimer-kór igazolódott (ß = 0,114, P = 0,23).

A vizsgálat korlátai közé tartozik, hogy a betegek saját maguk adtak számot diétájukról, a azok, akik beleegyezésüket adták az évenkénti vizsgálatokhoz és a halál utáni szerv-vizsgálathoz, leginkább a fehér népességből kerültek ki, ami lehetetlenné teszi az általánosítást. A vizsgálat erősségei közé tartozik viszont, hogy az évenként kognitív felmérésnek köszönhetően a vizsgálat prospektív volt, a kognitív működéseket standard próbák alapján végezték, a diétás információkat validált kérdőlapokon rögzítették, ráadásul a patológusok úgy értékelték a neuropatológiai elváltozásokat, hogy nem ismerték a beteg klinikai adatait.

A diéta változtatása mind jó, mind rossz irányba is képes befolyásolni a kognitív funkciókat és a demencia kockázatát. Egyszerű diétás és életmódbeli változásokkal tehát hozzá lehet járulni az életkorral járó kognitív hanyatlás lassításához, az egészséges agyműködés fenntartásához.

A MIND diéta követésekor – az igazolt Alzheimer-kórtól függetlenül – javulnak a kognitív funkciók. Ez arra utal, hogy az életmódbeli faktorok (mint pl. kardiológiában az egészséges szív-diéta) segíthetik az agyat, hogy a betegség-specifikus elváltozásoknak ellenálljon, vagyis a diéta is szerepet játszhat a „kognitív resilience-ben” (kognitív alkalmazkodó-képesség, kognitív ellenállóképesség, kognitív reziliensz). Ez pedig azt üzeni számunkra, hogy soha nem késő elkezdeni a demencia megelőzését hangsúlyozzák a szerzők. 

Az Alzheimer Association US POINTER nevű vizsgálatában szintén azt tanulmányozzák, hogy az életmódbeli beavatkozások (benne a táplálkozási ajánlások, mint pl. a MIND-diéta) mennyire képesek befolyásolni a kognitív hanyatlás egyéni kockázatát. Az US POINTER vizsgálat egyik mellékágában agyi képalkotókkal mérik fel, hogy az életmódbeli változások hogyan hatnak az agy biológiájára.

Forrás:

Brooks M. MIND diet preserves cognition even in the presence of Alzheimer’s pathology. Medscape Medical News. September 28, 2021.

Klodian D, Bryan J, Puja A, et al. MIND diet, common brain pathologies, and cognition in community-dwelling older adults. Journal of Alzheimer's Disease 2021;83(2):683-692.