Ígéretes új antitest-hatóanyag konjugátum agresszív emlőrákban
Az emlőrák egy agresszív típusában jelentős aktivitást mutat egy vadonatúj, célzott terápia. A kísérleti fázisban lévő szer, a sacituzumab govitecan (Immunomedics) hatására 33,3%-os kedvező választ mértek előzetesen erősen előkezelt áttétes, tripla negatív emlőrákban (TNBC).
Tudni kell, hogy ebben a betegségben a standard kemoterápiával mindössze 10-15%-os választ lehet elérni. A fázis 1/2 klinikai vizsgálat eredményeit a New England Journal of Medicine 2019. február 20-i számában közölték.
A TNBC igen agresszív kórkép, melyben a jóval gyakoribb emlőrákokban megtalálható három támadható sejtes cél közül egyik sincs jelen, aminek következtében a hatóanyagok aktivitása igen rossz, a beteg kilátásai gyengék. A sacituzumab govitecan ennél fogva komoly változást hozhat, mert van támadható target-je. A kísérleti fázisban lévő szer egy antitest-hatóanyag kombináció („konjugátum”), mely az ismert kemoterápiás szer, az irinotecan SN-38 nevű aktív metabolitját tartalmazza egy olyan humanizált monoklonális antitesthez kapcsolva, mely a sejtnövekedést elősegítő, a TNBC-ben nagy mennyiségben expresszált Trop-2 antigénhez (antitrophoblast cell-surface antigen-2) viszi a hatóanyagot.
A vizsgálatba 108, átlagosan három előzetes kezelésen átesett, előrehaladott TNBC-s beteget vontak be. Összesen 36 (33 részleges és 3 komplett) remissziót láttak (33,3%), a válaszok átlagos hossza 7,7 hónap volt. A kezelésre reagáló betegek, és a stabilan maradt betegek száma, azaz a klinikai hasznon 45,4%-os volt. Az átlagos progressziómentes túlélés 5,5 hónapnak, a teljes túlélés 13,0 hónapnak adódott.
Dr. Kevin Kalinsky (New York-Presbiterian Hospital), a vizsgálat szenior kutatója elmondta a Medscape Medical News-nak, hogy „ nem minden nap látunk ilyen mértékű klinikai aktivitást ebben az agresszív emlőrákban”, hiszen az erősen előkezelt TNBC-s esetekben a standard kemoterápiákkal csak 2-3 hónapos progressziómentes túlélést szoktunk elérni. A szerzők szerint ez a gyógyszer valószínűleg változást fog hozni a TNBC kezelésének gyakorlatában, bár a vizsgálatban csak kevés beteg vett részt.
Dr. Charles Shapiro az emlőrák transzlációs kutatások igazgatója (Tisch Cancer Institute at Mount Sinai, New York City) kommentárjában elmondta, hogy „a sacituzumab a TNBC egyik legígéretesebb gyógyszere.” A szert előbb áttétes esetek első választású kezelésére, majd korai emlőrákok kezelésére is vizsgálni fogják. A gyógyszer a „bispecifikus” antitest-plusz-hatóanyag konjugátumok egyike, melyek közül a trastuzumab-emtansin (TDM-1) bár bizonyította hatásosságát HER2 pozitív emlőrákban.
Az új szer az antitrophoblast sejtfelszíni 2 antigént (a Trop-2-őt) célozza meg, ami egy „transzmembrán kalcium szignál transzducer”, ami serkenti a daganatos sejtek szaporodását. Normál szövetekben csak elvétve van jelen, de számos epitheliális daganatban, így a TNBC-ben is nagy mennyiségben expresszálódik. Ebben a vizsgálatban konkrétan nem mérték a Trop-2 expressziót, hanem a fázis 3 ASCENT randomizált vizsgálat alapján felbecsülték. A vizsgálatba Észak-Amerikában és Európában vonnak be betegeket, és az orvos döntése szerint kemoterápiát, vagy sacituzumab govitecant adnak, hiszen az áttétes TNBC-s betegek gyenge túlélési aránya legalább két évtizede nem változott.
A sacituzumab govitecan a 21 napos ciklusok 1. és 8. napján került i.v. beadásra 10 mg/kg dózisban egészen a progresszióig, vagy az elviselhetetlen toxicitásig. A 108 résztvevő átlagosan 18,7 dózist kapott átlag 9,6 ciklusban, ilyen módon a vizsgálati anyagot átlag 5,1 hónapon keresztül kapták a betegek. Összesen 5 beteg hagyta abba a kezelést mellékhatás, vagy egyéb okok miatt. Leggyakoribb mellékhatás a grade 3 neutropenia és anémia volt. Második leggyakoribb a hasmenés volt, mely a betegek 62%-át érintette (grade 3 mindössze 8%). Súlyos mellékhatás érintett 35 beteget (32%): 7%-ban lázas neutropenia, 6%-ban hányás, 4%-ban hányinger, 3%-ban hasmenés, 3%-ban nehézlégzés fordult elő. Súlyos perifériás neuropátia nem fordult elő, ami nagyban gátolta volna a kezelést. Az utolsó adag utáni 30 napig terjedő időszakban a résztvevők közül 4 beteg (4%) halt meg, mind az alapbetegség következtében.
Összefoglalásul a szerzők leírták, hogy a sacituzumab govitecan kedvezőbb mellékhatás-profillal rendelkezik, mint az irinotecan, valószínűleg azért, mert a hatóanyag SN-38-at az antitest pontosabban szállítja közvetlenül a daganatsejtekhez. (2018 őszén közölték, hogy az IMpassion130 vizsgálatban az atezolizumab plusz nab-paclitaxel kezeléssel 7,2 hónapos progressziómentes túlélést értek el PDL1 pozitív TNBC-es betegekben az egyedüli nab-paclitaxel kezelés 5,5 hónapjával szemben (P<0,0001)(Schmid).
Forrás:
1. Medscape Medical News > Oncology News
