Intraoperatív fluoreszcencia
A karcinoembrionális antigén (CEA) ellen kialakított fluoreszkáló antitest segítségével műtét közben felismerhetők a kolorektális daganattal érintett területek.
A daganatos szöveteket fluoreszcenciával kimutató, intraoperatív technika fontos előrelépést jelent az onkológiai sebészetben, hiszen – ideális esetben – pontosan körülhatárolható a tumorosan érintett terület.
A kolorektális daganatok mintegy 90%-a overexpresszálja a karcinoembrionális antigént (CEA), és az ellene kialakított antitest Dr. Alexander Vahrmeijer (Leiden University Medical Center, Hollandia) és munkatársai szerint jól felhasználható a daganatok képi megjelenítésére.
A holland kutatók kis létszámú, open-label, fázis II pilot vizsgálatban 2016-ban és 2017-ben 2 betegcsoportot különítettek el: a dózis-eszkalációs csoportban 9 beteg szerepelt, mindegyiküknél emelkedett szérum-CEA-val járó kolorektális daganat állt fenn, és laparotomiás, vagy laparoszkópiás műtétre vártak. A másik, expanziós csoportba 17 beteg került, akiknek nagy kockázatú kiújult, vagy peritoneális áttéteket képző, CEA emelkedéssel járó kolorektális daganatuk volt, melyek kezelésére a klinikusok mindannyiuknál laparotomiás rezekciót terveztek.
A dózis-eszkalációs csoport betegei a tervezett műtét előtt 2-4 nappal fél órás intravénás infúzióban 5 mg, 7,5 mg, vagy 10 mg SGM-101 antitestet kaptak, a kiterjesztett csoport betegeinél egyénileg meghatározott optimális dózist alkalmaztak, de 10 mg volt a maximális adag. Műtét közben az infravörös-közeli fluoreszcencia alapján meghatározott daganatos területek elvtávolítására került sor.
A The Lancet Gastroenterology and Hepatology folyóiratban megjelent tanulmányukban a kutatók arról is beszámolnak, hogy az SGM-101 antitest nem okozott semmilyen, a kezeléssel összefüggő súlyos mellékhatást. Egyéb, enyhe mellékhatást a dózis-eszkalációs csoport 3 betegében (33%) és a kiterjesztett csoport 3 betegénél (18%) észleltek. Öt mérsékelt, SGM-101-gyel kapcsolatba nem hozható mellékhatás jelentkezett a kiterjesztett csoport 3 betegénél (18%). A fontos életjelek, az EKG, a laborértékek még a maximális 10 mg-os adagnál sem változtak. A műtét előtt négy nappal alkalmazott 10 mg-os adaggal lehetett a leglátványosabb, 6-10-szeres különbséget elérni a tumor és a háttér fluoreszcenciája között (tumor-to-background ratios = TBR). A kiterjesztett csoportban a 43 lézió közül 19-nél (43%) olyan területek is világítottak, melyek azelőtt nem voltak gyanúsak. Ennek fényében a 17 betegből 6 betegnél (35%) megváltoztatták a kezelési stratégiát. Ebben a csoportban egyébként a fluoreszcenciával 98%-os szenzitivitást, 62%-os specificitást és 84%-os pontosságot értek el.
Több szakértő is véleményezte a tanulmányt. Dr. Wexner (Cleveland Clinic Florida in Weston) kommentárjában kifejtette, hogy a CEA-t célzó fluorescens technika biztonságosnak, pontosnak és könnyen kivitelezhetőnek mutatkozik. Dr. Levine (Surgical Oncology at Wake Forest Baptist Medical Center in Winston-Salem, North Carolina) kiemelte, hogy mintegy 40%-ban az eredetileg nem feltételezett területeken is kimutatható volt a daganat, ugyanakkor csak a betegek felénél lehet jelentős CEA-emelkedéssel számolni, és főleg ilyen esetekben várható siker. Dr. Strong (Division of Gastrointestinal Surgery at Northwestern University, Chicago) véleménye szerint a standard preoperatív kivizsgáláson kívül csak az SGM-101 használatával lehet a tumort váratlan helyeken is kimutatni, emiatt a kiterjesztett (különösen magas kockázatú) csoport 6 betegénél meg is változtatták a kezelési stratégiát. A betegek továbbkövetése szükséges, mely után majd fel lehet mérni a kiújulások arányát és a túlélést. Dr. Bilchik (Providence Saint John’s Health Center in Santa Monica, California) megjegyezte, hogy a konvencionális képalkotókkal nem látható kis daganatok kimutatása nagy terápiás jelentőségű, és minden ilyen törekvést támogatni kell”.
A tanulmányt az SGM-101 konjugátumot gyártó francia gyár, a Surgimab, Montpellier támogatta.
