Kanadában az elhízás lesz a vezető kardiovaszkuláris rizikófaktor

Kanadai kutatók szerint egy éven belül az obesitas lesz a kardiovaszkuláris betegségek (CVD) elsőrendű kockázati faktora, megelőzve ezzel a rizikótényezők listavezetőjét, a dohányzást. Továbbá a következő 7 évben a diabetes prevalenciájának fokozatos növekedésére is számítani kell – írják a Canadian Medical Association Journal (CMAJ) Open-ben 2014. május 20.-án megjelent közleményükben. Öt kardiovaszkuláris kockázati faktort - a diabetest, a hipertóniát (≥140 Hgmm fölötti szisztolés nyomás), az emelkedett összkoleszterin szintet (≥6,22 mmol/l), a jelenleg is folyamatos dohányzást, valamint az obesitást (BMI ≥30) – is figyelembe vevő modellel szimulálták a kanadai lakosságon várhatóan bekövetkező változásokat a 2001 és 2021 közötti időszakban.

A jó hír az, hogy az egyre növekvő és öregedő kanadai népességben 2021-re csökkenni fog a kardiovaszkuláris megbetegedések gyakorisága. A modell szerint a kardiovaszkuláris kockázatot kétszeresére, háromszorosára emelő dohányzás, a kezeletlen hipertónia, valamint a vérzsírok zavarai fokozatosan visszaszorulnak. Dr. Douglas G. Manuel (Ottawa Hospital Reasearch Institute, Ontario), a közlemény első szerzője szerint Kanadában a szívbetegségek aránya csökkenni fog - elsősorban a vérnyomás és a koleszterinszint gyógyszeres kezelésének, valamint a dohányzásellenes kampányoknak köszönhetően. „Ugyanakkor a kanadai népességben egyre növekszik az elhízottak és cukorbetegek száma, és a dohányzás továbbra is a legkifejezettebb egyéni kockázati tényező marad” – hangsúlyozta Dr. Manuel.

Nagyon nehéz megmondani, hogy a kardiovaszkuláris betegségek száma növekszik, csökken, vagy éppen stabilizálódik-e Kanadában, de az ismert, hogy az utóbbi 50 évben a betegség gyakorisága 70%-al csökkent. Egyes kockázati faktorok folyamatosan visszaszorultak: például 1995-ben a kanadai lakosság kb. fele dohányzott, a 2010-es évek elején viszont már csak jóval kisebb hányada.   

A Canadian Community Health Survey 105 908, 20 évnél idősebb kanadai lakos adatait dolgozta fel egy nagy átfogó munkában 2001-ben. Szerzők ezen adatok alapján szimuláltak egy, összesen 22,5 millió lakost, 11 millió kanadai férfit és 11,5 millió kanadai nőt tartalmazó modellt, melyben 13 jellemzőt nevesítettek. Ezután a szokásos kardiovaszkuláris kockázati tényezőket figyelembe véve egyénenként megjósolták a következő 20 évben várható kockázatokat. A vizsgálat kiindulásakor a férfiak 28,4%-a, a nők 23%-a dohányzott, a férfiak 15,9%-a és a nők 14,4%-a volt elhízottnak mondható. Az összes beteg kb. 16%-ánál kezeletlen magasvérnyomás állt fenn, kb. 14%-uknak a célértéknél  magasabb volt az összkoleszterin szintje, és kb. 5%-uknál diabetes is fennállt. A modell szerint 2021-re leginkább a dohányzás aránya fog csökkenni: a lakosság 25,7%-áról 17,7%-ra, míg kezeletlen magasvérnyomása a lakosság 16,1%-ával szemben már csak 10,8%-ának lesz. A közlemény szerzői szerint a kardiovaszkuláris kockázati faktorok ilyen mikroszimulációs megközelítése és értékelése segítheti a CVD kockázatainak és gyakoriságának csökkentése érdekében hozott döntéseket.

A CMAJ által hozzászólásra felkért két szakértő, Dr. Garry Eggert, a Southern Cross University, (Lismore, Ausztrália), valamint John Dixont, a Baker IDI Heart and Diabetes Institute (Melbourne, Ausztrália) kutatója kommentárjukban megállapítják, hogy Dr. Manuel és munkatársai kétségtelenül leírják bizonyos kockázati faktorok relatív részvételét a kardiovaszkuláris betegségek keletkezésében, de ennek az életmóddal összefüggő betegségnek a hátterében számos olyan tényező áll, amely tanulmányukban nem szerepel. A túlzott alkohol-fogyasztás, az ülő foglalkozás, az optimálisnál kevesebb gyümölcs- és zöldségfogyasztás, valamint a telített zsírok nagyarányú bevitele mind részt vesznek a kardiovaszkuláris betegségek keletkezésében. Az emberek életstílusát, egészséges vagy egészségtelen életmódját a szociális, a politikai, a környezeti és a gazdasági tényezők is lényegesen befolyásolják. Egyezik a véleményük Manuel és munkatársai megállapításaival, miszerint „a tradicionális kardiovaszkuláris kockázati tényezők csökkentése alapvetően fontos az egyre szaporodó krónikus betegségek megelőzése érdekében”, ugyanakkor ezen kockázati tényezők szerepe csak korlátozott, mert a mélyebben fekvő okokat kell feltárni és megváltoztatni – teszik hozzá.           

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

1. Heartwire

2. CMAJ Open

3. CMAJ