Kannabisz daganatos betegségekben
Egyes adatok szerint a daganatos betegek jobban érezhetik magukat az orvosi marihuána használatával.
- Rákbetegek tüneteinek cannabis kezelése
- Marihuana fej-nyaki rákban
- Felelőtlenség kannabiszt használni az opioidok pótlására
- Kannabinoidok használatának lehetőségei a pszichiátriában
- Forradalom a cannabinoid-medicinában
- A kannabinoidok csak kissé csökkentik a fájdalmat és a spaszticitást
- A marihuána füstje is rontja az ereket
„70 éves férfibeteg, áttétes tüdőrákkal, oxycodont használ. A légszomj és a csontfájdalmak miatt hosszú hatású morfint is kap, és most fog kezdődni a kombinált kemo- és immunterápiás kezelése. Amint kilépnél az ajtón, megkérdezi: Doktor, használhatom a mindenütt reklámozott CBD-t (kannabidiolt)? Mit mondasz ennek a betegnek? Fel vagy készülve a kérdés megválaszolására?” -kezdte előadását Daniel Bowles onkológus professzor (University of Colorado, Boulder) a 2019-es Supportive Care in Oncology szimpóziumon.
A probléma már régóta foglalkoztatja az orvosokat. Egy 2018-ban, a Journal of Clinical Oncology-ban megjelent amerikai felmérés szerint az onkológusok 80%-a beszélgetett már betegeivel a kannabisz használatáról. A 400 találomra kiválasztott onkológus csaknem fele mondta azt, hogy javasolta már betegeinek az orvosi marihuánát, de 70 %-uk kényelmetlenül érezte magát a kannabisz használatáról folytatott beszélgetés során. Mintegy harmaduk véli úgy, hogy a kannabisz ugyanolyan hatásos, vagy még hatásosabb, mint a standard kezelések, és kétharmaduk szerint a kannabisz sikeresen kiegészíti a betegek folyamatban lévő gyógyszeres kezelését.
A kannabiszt sok más betegségben is használják, pl.: étvágytalanság, hányinger, hányás, depresszió, enyhítésére. A daganatos megbetegedéshez társuló étvágytalanságban/kachexiában az onkológusok 64,5%-a hatásosabbnak, 8%-uk kevésbé hatásosnak tartja a jelenlegi terápiáknál (27,6%-uk nem tudott ebben a kérdésben dönteni). A szintén 2018-ban, az Eur J Internal Med-ben megjelent közleményben közel 3000, átlagosan 59,5 éves izraeli daganatos beteg esetén azt tapasztalták, hogy a kannabisz a betegek 70%-ában enyhítette az alvászavarokat, több mint 50%-ukban csökkentette a fáradtságot és a nauseát/hányást, 75%-ukban pedig a szorongást, ráadásul a kannabisz használatával a betegek kb. egyharmadánál csökkenteni lehetett az opioid dózisokat. A 2960 betegből 1742 beteg élte meg a kiindulástól eltelt hatodik hónapot, és Dr. Victor Novack (Soroka University Medical Center, Beersheba, Israel) szerint legalább a betegek 60%-ában „sikeres” volt a kannabisz kezelés. (Izraelben már évtizedes tapasztalatok vannak az orvosi kannabisz használatával. A izraeli egészségügyi minisztérium már 2007-ben törzskönyvezte, elsősorban rákos betegek palliatív kezelésére). Ez retrospektív vizsgálat volt, tehát az eredmények placebo-hatással is magyarázhatók.
A kannabisz potenciálhatja az opiátok hatását, ily módon csökkenhet az opiát-szükséglet. Az USA azon államaiban, ahol a marihuana részben, vagy teljesen legális, csökken az opiátok használata. Az összefüggés nem felétlenül ok-okozati, hiszen abban sok egyéb tényező is szerepet játszik.
Dr. Dylan Zylla (HealthPartnes Institute, Minneapolis, Minnesota) a szimpóziumon egy kis esetszámú klinikai vizsgálatról számolt be: 30, IV. stádiumú, opiát kezelésre szoruló rákos beteg egyik részének már a kezelés kezdetén kezdtek kannabiszt adni. 3 hónappal később a 0 és 10 közötti fájdalom-score a kannabisz csoportban 5,3-ról 4,7-re csökkent, a másik csoportban alig volt változás (6,1-gől 6,0-ra). A kannabisz csoport tagjainál nem volt szükség a morfin dózis eszkalációjára, (az Oma, oral morphine equivalent-tel mért opioid használat változatlan maradt: 55 vs 54), míg a kontroll csoportban a morfium igény kb. a duplájára emelkedett (35 vs 67). (Természetesen a vizsgálat egyik gyenge pontja a magas kiesési arány: hat hónap alatt a kannabisz csoportban a betegek 20%-a, a kontroll csoportban a betegek 47%-a halt meg.) Dr. Zylla hozzáfűzte, hogy a kannabisz a fájdalom, a nausea, az álmatlanság, a szorongás tüneteit egyszerre, és viszonylag biztonságos módon egyhíti. Munkatársaival jelenleg több kannabisz hatásvizsgálatot is folytatnak, melyek eredményei 2020-ban várhatóak.
A kannabisz orvosi alkalmazása számos egyéb kérdést is felvet: hogy juttassuk a szervezetbe? Cigarettában elfüstölve, e-cigarettában elgőzölve, vagy ehető formában, esetleg tinktúrában? A hatás kezdete és tartama a módszertől függően változik, ráadásul a készítmények sem azonosak. Nem ismerjük a szükséges terápiás adagokat, sem a toxicitást. Nem tudjuk, hogy az egyes készítmények hány mg CBD-t (kannabidiol) és THC-t (tetrahidrokannabinol), és milyen arányban tartalmaznak. A kannabinoidok más szerekkel farmakológiai kölcsönhatásba lépnek, ezek klinikai jelentősége jelenleg még nem ismert. Egyre több adat szól amellett, hogy a kannabinoidok az immunterápiával is interferálnak. Egyes kutatások szerint melanomában, veserákban, tüdőrákban kevésbé hatásosak, bár a túlélést nem befolyásolják.
Dr. Bowles szerint a kannabisz használatával óvatosnak kell lenni, mindenképp kis adagokkal kell kezdeni, a dózist lassú titrálással szabad csak emelni, mindeközben figyelni kell az esetleges toxicitásokra. Gyógyszerként kell a kannabiszra tekinteni, annak ellenére hogy adagolásával kapcsolatban nem támaszkodhatunk a gyógyszerekével összevethető megbízható klinikai adatokra.
Források:
2. Supportive Care in Oncology Symposium (SCOS) 2019. Abstract 109, presented October 25, 2019.