Keringő tumor-DNS: a rák új biomarkere
A daganat megjelenésének vagy kiújulásának lehető legkorábbi felderítése az egyik legnagyobb feladat az onkológusok számára. Ezt segítheti mostantól egy új biomarker.
A képalkotó vizsgálatok folyamatos fejlődése ellenére továbbra is csak akkor derülhet fény a tumor jelenlétére vagy recidívájára, ha ehhez elegendő nagyságot ér el.
Az Institute Curie két kutatója, Marc-Henri Stern és Olivier Lanz elsőként számolt be egy olyan módszerről, mellyel sikerült kimutatniuk a tumor DNS-ét olyan betegek szervezetéből, akik a szem metasztatikus melanomájában szenvedtek. A keringő tumor-DNS annak a jele, hogy daganat van jelen a szervezetben, és az is bebizonyosodott, hogy az új biomarker szintje tükrözi a tumor nagyságát. Mindezek alapján a módszer hasznos lehet a primer vagy kiújuló daganatok korai diagnosztikájában
Bár a mostani vizsgálatban viszonylag kevés beteg vett részt, akik ráadásul egy ritka kórállapotban szenvedtek, a Clinical Cancer Research című lapban nyilvánosságra hozott vizsgálat megerősíti azt az elképzelést, miszerint a tumor-DNS vérből történő kimutatása a klinikai gyakorlatban is alkalmazható módszer lehet. E technológia bármilyen típusú tumor esetében célravezető lehet, amennyiben abban sikerül a specifikus genetikai módosulásokat azonosítani.
Bár a szem melanomájának kezelése terén jelentős előrelépéseknek lehetünk tanúi, e daganattípus kezelése nem könnyű feladat, miután a ráksejtek már szétszóródtak a szervezetben. A betegek számára csak az adhat reményt, ha a terápiát már a disszemináció előtt sikerül megkezdeni. Eddig azonban a jelenleg rendelkezésre álló képalkotó módszerek és biológiai technikák birtokában nem volt mód a metasztázisok kimutatására egészen addig, amíg az áttétek nem értek el kellő nagyságot a szervezetben. Ez vezette a Curie Institute kutatóit arra, hogy olyan módszert fejlesszenek ki, mellyel a beteg véréből kimutatható a keringő tumor-DNS.
A keringésben lévő DNS kimutatása egy új és „egyszerű” technológia, mely elvben bármilyen típusú daganat kimutatására használható. Az egészséges sejtek és a ráksejtek olyan lebontási folyamaton mennek át a szervezetben, melyek szabályozzák a sejtmegújulás folyamatát. A sejtek pusztulását követően genetikai állományuk egy része a vérbe kerül, ahonnan kimutatható lehet. „Ha tehát tumor-DNS-t detektálunk, akkor ez azt jelenti, hogy daganatsejtek találhatók a szervezetben” − magyarázza Marc-Henri Stern. Az Olivier Lantz és Marc-Henri Stern vezette kutatócsoport olyan vizsgálómódszert alkotott, melynek segítségével a tumor DNS-e klinikai körülmények között is kimutatható a szervezetből.
Ehhez azonban tudni kell, hogy az ilyen DNS rendkívül kis mennyiségben van jelen a keringésben az egyéb sejtekből származó szabályos DNS-hez képest. A kutatás első lépése tehát annak meghatározása volt, miként különítsék el a tumor-DNS-t. „A daganat DNS-e ugyanazokat az eltéréseket mutatja, mint az eredeti tumor. A genetikai mutációk jelenléte − ez esetben a GNAQ és GNA11 gén módosulása − gyakran megtalálható e daganattípusban, így a DNS eredetének igazolására használható” − mondja Olivier Lantz.
A kutatók ezt követően a polimeráz láncreakción alapuló „pirofoszforolízis-aktivált polimerizáció” technikáját alkalmazták az említett két gén háromféle pontmutációjának detektálására. E technika egyesíti a megfelelő szenzitivitást és specificitást, ily módon 10000 teljes sejtgenomnak megfelelő mennyiségben alkalmas a DNS-en belüli gén pontmutációjának kimutatására. Az olcsó és egyszerű módszer bármelyik klinikai molekuláris biológiai laboratóriumban alkalmazható.
A metasztatikus ocularis melanomában szenvedő 21 beteg közül 20 beteg vérmintájából sikerült kimutatni a tumor-DNS-t. „Ráadásul a keringő tumor-DNS szintje jól korrelált a daganat MR-vizsgálattal meghatározott méretével – teszik hozzá a kutatók. − Ezzel igazolást nyert az az elméletünk, mely szerint e kimutatási módszer remekül alkalmazható oly módon, hogy ahhoz csupán egy egyszerű vérvételre van szükség.”
Máris folyamatban van olyan kiegészítő vizsgálatok tervezése, melyek alapján megítélhető az új biomarker prognosztikai jelentősége a melanoma stádiumának függvényében. Jelenleg is fejlesztés alatt áll célzott terápiák kifejlesztése a szem melanomájának kezelésére, a kis méretű recidívák korai felderítésének e szempontból is nagy jelentősége van. Az új biomarker ezen túlmenően szerepet játszhat azon betegek kiválasztásában is, akik a legnagyobb hasznot remélhetik a kezelésektől, illetve alkalmas lehet a terápiás hatás felmérésére is.
Az új biomarker további alkalmazása messze túlmutat a szem melanomáján, hiszen bármilyen olyan daganat esetében használható, amikor a tumorsejtek valamilyen specifikus módosulást hordoznak.
Az ocularis melanoma a szem leggyakoribb rosszindulatú daganata, mely Franciaországban évente 500-600 embert érint. Az Institut Curie a szem melanomájának kezelésére szakosodott legnagyobb francia onkológiai központ, ahol a franciaországi esetek több mint felét gondozzák. Az ocularis melanoma kezelése kapcsán a legtöbb aggodalmat a látás megőrzése jelenti. A konzervatív terápia − melynek alapja főként a műtét, protonterápia és sugárkezelés − a tumor elpusztítására vagy eltávolítására irányul oly módon, hogy eközben a szemgolyó épsége lehetőleg megmaradjon. Nagyméretű elváltozások esetében nem mindig van mód konzervatív kezelésre, ezért elkerülhetetlen a szemgolyó eltávolítása (enucleatio) A szem melanomájának kórismézésekor viszonylag ritkán derül fény metasztázisok jelenlétére. Tíz év elteltével (vagy akár még annál később is) azonban a betegek 30−50 százalékánál áttétes betegség alakul ki. Az uvea nincs összeköttetésben a nyirokkeringéssel, ezért a tumorsejtek kizárólag a vér útján szóródnak. A metasztatikus betegség az esetek több mint 80 százalékában kizárólag a májra korlátozódik, ritkábban a csontokat, a bőrt vagy a tüdőt is érinti. |