Lőfegyver okozta sérülések és a tőzsde
Az Egyesült Államokban a közlekedési balesetek után a lőfegyverek okozzák a legtöbb halálos sérülést. Egy vizsgálat azt igazolta, hogy az USA kórházaiban lőfegyver okozta sérülés miatt ellátandó egészségügyi feladatok mennyisége a tőzsde helyzetével párhuzamosan ingadozik.
Az Egyesült Államokban a sérülésből eredő halálesetek első számú oka a közlekedés. A második helyen a lőtt seb okozta halálesetek állnak: öngyilkosság, gyilkosság, baleset következtében naponta átlagosan 88 amerikai állampolgár veszti életét pisztoly vagy puska eldördülése után. „Jóllehet nagy statisztikák foglalkoznak a lőfegyverek tudatos vagy véletlenszerű használatával kapcsolatos eseményekkel, szegényesek az ismereteink azzal kapcsolatban, hogy ezek mennyire terhelik meg az egészségügyi ellátó rendszert – közölte Dr. Shikhar Agarwal, a Cleveland Clinic munkatársa. – Föltételezhető, hogy van összefüggés az ország gazdasági állapota és a lőfegyverekkel kapcsolatos kórházi ellátási szükséglet között.”
Az indiai származású, de az USA-ban dolgozó kutató elemezte a Nationwide Inpatient Sample (NIS) adatbázis 2001 és 2011 közti anyagát, kiemelve ebből a lőfegyver okozta sérülések kórházi ellátására vonatkozó 70 974 esetet. A hospitalizációkban bizonyos hullámzás volt megfigyelhető. Az ilyen kórházi felvételek 2002–2004-ben gyakoribbak voltak, majd lassú csökkenés következett 2008-ig, azután hirtelen növekedés 2009-ben és 2010-ben, végül hirtelen mérséklődés 2011-ben.
A lőfegyverhasználat következtében kezelésre szouló sérültek átlagos halálozása stabilan 8% körül volt, és az összes ilyen eset valamivel több mint 30%-a volt öngyilkosság. Az utóbbi adatok elemzése azt igazolta, hogy a mentálisan kezelt betegek aránya egyértelműen növekszik.
Az USA általános gazdasági állapotát a Dow Jones index alakulásával jellemezve Dr. Agarwal megállapította, hogy „az országban a lőfegyverek használatával kapcsolatos hospitalizációk száma szorosan követte a tőzsdei árfolyammozgásokat. Ez arra utal, hogy a gazdasági zavarok alapvető okot jelentenek, vagy legalábbis jelzik a lőfegyverekkel kapcsolatos balesetek előfordulását.”
A szerző az adatok két részre osztása után (2001–2006, illetve 2007–2011) azt találta, hogy enyhe, de statisztikailag szignifikáns különbség volt a kórházból hazaengedett betegek ápolási idejében. A 2001 és 2006 közötti időszakban lőtt seb miatt kórházi ellátást igénylő betegek hosszabb ápolást igényeltek: átlagosan 7,4 napot, míg 2007-től 2011-ig 6,6 nap volt az átlagos ápolási idő. A lőfegyver okozta sérülés miatt kórházba kerülő betegek egészségügyi ellátásának költségében is megfigyelhető időszaktól függő különbség: a 2001–2006-os időszakban 20 686 dollárba, a 2007–2011-es időszakban pedig már átlagosan 25 155 dollárba került egy-egy sérült ápolása.
Dr. Agarwal nagy feltűnést keltő tanulmányát az American Journal of Medicine közölte.