Mellékhatásjelentés mobileszközökön

A kezdeményezés neve RADR (Recognise Adverse Drug Reactions) és elvileg az új technológia alkalmas lehet arra, hogy a betegek, orvosok és ápolók pontos és időszerű információkkal szolgáljanak a gyógyszerek hatásos és biztonságos használatával kapcsolatosan. Tavaly év végén az EMA egy workshopot tartott a RADR eddigi tapasztalatairól, lássuk az eredményeket és fejlesztési lehetőségeket!

Mobileszközökre fejlesztett alkalmazások eredményei

A program keretében eddig három országban (Anglia, Horvátország, Hollandia) bocsátottak az érintettek rendelkezésére olyan mobil applikációkat, amelyek segítségével a nemkívánatos gyógyszerhatások (ADR) közvetlenül az illetékes nemzeti hatóság felé jelenthetők. Az applikáció képes arra, hogy a bejelentéseket összegezze, azokról összefoglalót készítsen, illetve elmentse az egyes bejelentéseket. Kezdetben legalábbis ez volt az a cél, amelyre az alkalmazást kifejlesztették, de viszonylag hamar észrevették, hogy az applikáció még számos dologra használható: például egészen kiváló kommunikációs célokra. Az alkalmazással közvetlenül az illetékes hatóságoktól hívhatók le a generikus biztonsági információk, hírek, például mely készítmények vannak megfigyelési listán, beállíthatók bizonyos termékekhez kapcsolódó hírek, valamint követhetők a nemzeti hatóságokhoz benyújtott ADR-ek statisztikái is. Az alkalmazást sokkal többen töltötték le, mint amennyi ADR-bejelentés érkezett, ezért az EMA él azzal a feltételezéssel, hogy az emberek egy jelentős hányada az alkalmazást pont a kommunikációs lehetőségek miatt használta. Hollandiában az applikáció növelte a bejelentők számát, ám érdekes módon koreloszlásuk változatlan maradt. A hagyományos bejelentési űrlapokhoz képest az alkalmazást úgy alakították ki, hogy az ADR-ek gyorsan és könnyen bejelenthetők legyenek, ennek érdekében viszont kissé le kellett rövidíteni, azaz bizonyos mezőket ki kellett hagyni az űrlapról. Ezért a kauzalitás megállapítására sajnos kevesebb adat áll rendelkezésre, mint a hagyományos módszer esetében.

A közösségi média elemzésének eredményei

Az EMA a program során a Twitter és a Facebook közösségi oldalak adatait elemezte az adatbiztonság érdekében oly módon, hogy a begyűjtést követően a személyes adatokat már nem lehetett visszafejteni. A Facebookról 2012 márciusától 2015 októberéig, azaz három és fél éven keresztül gyűjtöttek adatokat, jelenleg pedig más adatforrások bevonását is vizsgálják, például betegfórumok, Reddit stb. Az említett időszakban 3 millió nyilvános posztot gyűjtöttek be, melyek 55%-a azonnal eltávolításra került (spamek). A maradék 2%-át sikerült proto-ADR-ként azonosítani, azaz olyan információként, mely valamilyen értelemben hasonló lehet a nemkívánatos gyógyszerhatásokhoz. A posztokat angol, spanyol és francia nyelven elemezték, majd a posztok a MeDRA kódszótárba kerültek. Kizárólag szöveges tartalmak kerültek elemzésre, a további médiatartalom felhasználása a jövő lehetőségei közé tartozik.

A programok alapján felvázolható jövőbeni lehetőségek:

• jobb betekintést nyerhetünk a gyógyszerek való életben történő tényleges felhasználásáról;
• javasolt együttműködni online közösségekkel, például együttműködő betegcsoportokkal;
• a már meglévő farmakovigilancia eszközök további adatforrásokkal bővíthetők, többféle forrásból szerezhető biztonságossági adatok, így új vagy relatíve ritkán bejelentett ADR-ek azonosíthatók;
• az ADR-ek vizsgálata során felhasználható a kontextus (életmód, aktivitás stb.);

Az alkalmazásokat készítő cégek felmérést készítettek az applikációkat használó érintettek körében, hogy milyen további fejlesztésekkel lehetne megkönnyíteni az adatbevitelt, azaz hogyan lehetne még kényelmesebbé, egyszerűbbé és gyorsabbá tenni a bejelentést. A felhasználók a következő fejlesztéseket javasolták:

• lehessen lefényképezni a gyógyszer csomagolásának vonalkódját, és a szoftver automatikusan töltse ki a készítményre (termék neve, gyártó, hatáserősség, stb.) vonatkozó mezőket;
• hangfelismerő funkció a szöveges mezők kitöltéséhez;
• az applikációk legyenek képesek a közösségen belül más betegek elérésére;
• több termékspecifikus információ, frissítés, illetve visszajelzés arról, hogy saját bejelentésem milyen hatást okozott a farmakovigilancia rendszerében, mi várható a továbbiakban;
• a betegek szerettek volna többet megtudni a gyógyszerhez köthető egészégi állapotuk kezelési lehetőségeiről, és szerették volna jobban megérteni állapotukat. Ehhez kapcsolódóan szerettek volna gyakorlati támogatást az ellátás megtervezésében, valamint szívesen látták volna, ha megkönnyítik számukra a kommunikációt az illetékes egészségügyi szakemberekkel.

Mire használható még a közösségi média?

A közösségi média egyik előnye, hogy a kommunikáció iránya megfordítható, tehát információkat lehet szolgáltatni a betegek részére a mellékhatások kezeléséről vagy az életminőség növelésével kapcsolatosan. A betegek eddig megfigyelt viselkedése alapján valószínűsíthető, hogy posztjaikban többet fognak foglalkozni az életminőséget érintő témákkal, míg a súlyosságot elsősorban az egészségügyi szakemberek bejelentései alapján lehet pontosabban megállapítani. Továbbra sem világos azonban, hogy a betegek valóban használják-e majd a közösségi médiát az ADR-ek jelzésére, illetve, hogy mekkora arányban lesznek hajlandók bejelenteni a nemkívánatos mellékhatásokat. Lehetőség van azonban olyan információk megszerzésére, mint például a rekreációs termékek használata, hogyan befolyásolhatja az életmód az ADR-ek megjelenését (kontextus), gyógyszer-ellátottsági problémák felderítése, valamint az öngyógyítási módszerek, házi orvoslási praktikák azonosítása.