Mely gyógyszerek hatnak diabéteszes neuropátiában?

Legfrissebb statisztikai adatok szerint az USA lakosságának kb. 9%-a cukorbeteg. (Ez több, mint 30 millió embert jelent.) Becslések szerint legalább felüknél alakul ki a diabeteses neuropathia. Minél hosszabb ideje cukorbeteg az illető, annál nagyobb eséllyel lesz idegbántalma. (Értelemszerűen a rosszul kontrollált diabeteszesek veszélyeztetettebbek.) A károsodásáért a magas vércukorszint felel, ugyanakkor ez önmagában nem feltétlenül okoz panaszt. Klasszikus esetben „kesztyű-zokni” eloszlásban jelentkezik az égő, neuropathiás fájdalom, zsibbadás vagy bizsergés. Különösen súlyos esetekben a neuropathia végtagvesztéshez vezethet.

Idén márciusban jelent meg egy neves amerikai online folyóiratban az a tanulmány, mely a leggyakrabban alkalmazott készítményeket veszi górcső alá. A hatóanyagok az Amerikai Neurológiai Társaság 2011-es ajánlása alapján kerültek kiválasztásra. Ezeket a gyógyszereket a Társaság mellett a Szövetségi Gyógyszerügynökség (FDA) is bizonyítottan hatásosnak tartja. A vizsgálat szerzői 2011 és 2015 között megjelent, mintegy 106, a diabeteses neuropathia gyógyszeres kezelésével foglalkozó közleményt dolgoztak fel, melyekben a fenti készítmények fordulnak elő. Eredményeik az alábbiakban foglalhatóak össze:

Gyengén teljesített a botulinum toxin, és két antiepileptikum, a pregabalin és az oxcarbazepine. Hatásuk alig jobb, mint a placebóé, szignifikanciáról beszélni nem lehet. Az elemzés szerint az eddig hatásosnak tartott és széles körben alkalmazott valproinsav és kapszaicin krém szintén a hatástalan kategóriába sorolható. Hasonlóan szerény javulást eredményezhetnek a szelektív szerotonin – noradrenalin visszavétel gátlók, a duloxetine és venlafaxine.  (A két antidepresszáns mérsékelten hatásos besorolást nyert.) Potenciálisan hatásosnak minősültek az atípusos opioidok és a triciklusos antidepresszánsok.

A pregabalin és a gabapentin kapcsán az eredmények váratlanok. A két gyógyszert sokszor egymást helyettesítve alkalmazzák azonos hatásmechanizmusuk miatt. A metaanalízis szerint a gabapentin nem jobb a placebónál. (Ez teljesen ellentmond a jelenlegi irányelvnek.)

Noha az atípusos opioidok hatása elméletben kedvező, a gyakorlati alkalmazásnak sok a korlátja. (Számolni kell a mellékhatásokkal, a hozzászokással, a túladagolással és a téves felhasználással is.)

A vizsgálatot a baltimore-i Johns Hopkins Kórház gyógyszerésze, Julie Waldfogel bonyolította le. Kommentárjában kifejtette, hogy az eredmények sok ponton támadhatók. A feldolgozott vizsgálatok rövid távúak voltak (egyik sem volt fél évnél hosszabb), illetve a résztvevők legalább 9%-a mindig kiesett (mellékhatások miatt). Ugyanakkor hozzáteszi: „a neuropathiás fájdalom nagyon összetett kérdés, ezáltal bonyolult gondozni is az ilyen betegeket. Sajnos még nem áll rendelkezésünkre elég adat a meglévő, mindennapi gyakorlatban keringő gyógyszerekről sem a hatásosságukat, sem az életminőségre gyakorolt hatásukat illetően. Vizsgálatunkkal remélhetőleg sikerült támpontot adnunk a gyakorló orvosoknak az empirikus gyógyszerválasztáshoz.”

Forrás: ScienceDaily