Mikor kezdjünk légúti fertőzésben antibiotikus kezelést?
Az antibiotikumok túlzott használata csökkenthető, ha a felső légúti fertőzések első tünetei után várunk az antibiotikum bevetésével.
A JAMA Internal Medicine-ben 2015. december 21- én online megjelent közlemény szerint a felnőttek komplikáció nélküli légúti fertőzése esetén az antibiotikus kezelések elhalasztása – az antibiotikumok azonnali felírásához képest - csökkenti azok (felesleges és káros) használatát. A tanulmány vezetője, Dr. Mariam de la Poza Abad (Doctor Carles Ribas Primary Care Center, Barcelona) szerint a betegek azon csoportjában, ahol az antibiotikumok bevezetését elhalasztották, valóban kissé elhúzódott a betegség és több volt a panasz, de a különbség nem volt klinikailag releváns.
A légúti fertőzés az egyik leggyakoribb, hétköznapi megbetegedés az orvosi gyakorlatban. A betegség általában magától elmúlik, és komplikáció nélküli esetekben az antibiotikus kúra csak minimális klinikai haszonnal jár. Az Egyesült Államokban a torokfájás eseteiben mintegy 60%-ban, az akut, de komplikációmentes bronchitis eseteiben pedig 70%-ban antibiotikumot írnak fel az orvosok. Az antibiotikumok túlzott használata nemcsak a rezisztencia kialakulását segíti elő, hanem növeli annak a valószínűségét is, hogy hasonló panaszokkal újra és újra orvoshoz menjenek a betegek.
A halasztott antibiotikum-használat stratégiájának az a lényege, hogy az orvos felírja a gyógyszert, de közben azt tanácsolja a betegnek, hogy csak akkor váltsa ki a receptet, ha a tünetek rosszabbodnak, vagy néhány napon belül spontán nem oldódnak. Ilyen módon kétségtelenül csökken az antibiotikumok felhasználása, de egymásnak ellentmondó vélemények is elhangzottak a klinikai haszon kérdésében, ráadásul az USA-ban nem történt ilyen irányú vizsgálat sem.
Ezért a barcelonai kutatók randomizált, nyílt, multicentrikus vizsgálatot végeztek 398 felnőtt részvételével. A komplikáció nélküli légúti fertőzésben szenvedő betegeket négy csoportba sorolták: az elsőbe olyan betegek kerültek, akiknek felírták a gyógyszert, de azt kérték, hogy csak rosszabbodás (vagy több napra elhúzódó panaszok) esetén szedjék egyéni döntésük alapján, a másodikba azok kerültek, akiknek csak akkor írták fel a gyógyszert, ha az első orvosi vizit után 3 nappal ismét jelentkeztek panaszukkal orvosuknál. A harmadik csoport tagjai azonnal megkezdték az antibiotikum szedését, míg a negyedik csoportba kerülteknek pedig nem írtak fel antibiotikumot. Leggyakrabban pharyngitis (46,2%) és akut bronchitis (32,2%) volt a diagnózis, a négy csoportban gyakorlatilag azonos arányban. A súlyosabb tünetek a négy csoportban az előző sorrend szerint 5,1 napig, 4,0 napig, 3,6 napig és 4,7 napig tartottak (p=0,002). A tünetek maximális súlyossága átlagosan 5 napig volt észlelhető mindegyik csoportban (p=0,009).
A halasztott, egyéni döntésen alapuló antibiotikumszedésre kért betegek csoportjában 32,6%-os, az első orvosi vizit után 3 nappal ismét orvoshoz fordulók 23,0%-ban, a recepttel nem ellátott csoportban 12,0%-ban szedtek végül antibiotikumot, míg azok, akiknek az első viziten antibiotikumot írtak fel, 91,1%-ban szedték a gyógyszert – azaz lényegesen csökkenthető volt az antibiotikumok használata (p<0,001). Nem keletkezett különbség a komplikációk arányában, a mellékhatásokban, a további ellátás szükségességében, és nem különbözött a betegek általános egészségi állapota 30 nappal a fertőzés után sem. Igaz, hogy a az antibiotikumot nem azonnal szedő 3 csoportban 0,4-1,5 nappal tovább tartottak a súlyos tünetek, de a betegek megelégedettsége azonos maradt (p=0,14). Az azonnal antibiotikumot szedők 85,7%-a kereste fel orvosát ugyanazon panaszok miatt, míg a többi három csoportban ez az arány jóval kisebb volt, rendre 69,0%, 69,1% és 70,2% (p=0,06). Az azonnali antibiotikus csoportban a betegek mindössze 8,2%-a tartotta hatástalannak az antibiotikumot az akut légúti fertőzések kezelésére, viszont a többi három csoportban ez a vélemény jóval nagyobb arányban fordult elő: rendere 19,0%, 15,6%, illetve 19,7%-ban (p=0,02).
A cikket kommentáló Dr. McCullough és Dr. Glasziou (Bond University, Gold Coast, Australia) kifejtették, hogy a tanulmány megerősíti más megfigyeléses vizsgálatok eredményeit, és általánosítható elveket vall az akut légúti fertőzések ellátásában. Bár halasztás (ami szintén nem tökéletes megoldás) révén is sok beteg fölösleges antibiotikus kezelést kap, de az antibiotikumok kiterjedt használata mégis jelentősen csökkenthető.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
