Ne szedjünk hasmenésre antibiotikumot!
Ha idegen országba utazunk és utazási hasmenést szenvedünk, semmiképp se szedjünk ellenőrizetlenül antibiotikumot, ugyanis ez elősegíti a rezisztens baktérium-törzsek megtelepedését a gyomor-béltraktusban, figyelmeztetnek egy most megjelent közlemény adatai.
Becslések szerint évente egy milliárdan utaznak idegen országokba, közülük több mint 300 millióan a gyenge higiénés körülményekkel rendelkező, ezért kockázatosnak is nevezhető helyekre, utóbbiak legalább 20%-a béltraktusba betelepedett rezisztens baktériumokkal tér haza. A nagyon kockázatos országokban (Észak-Afrika, Közel-Kelet, Kelet-Ázsia, Kína, Dél-Ázsia: Fülöp-szigetek, Indonézia, de leginkább India-Pakisztán, stb.) a higiéne javítása és egy ésszerű antibiotikus irányelv kialakítása nem megy egyik napról a másikra. Az alacsony kockázatú országokban a rezisztens mikróbák ellen elsősorban biztonsági előírásokkal, néhol a betegek elkülönítésével védekeznek. Paradox módon kevés figyelmet fordítunk arra, hogy milyen módon lehetne megelőzni utazásaink során a rezisztens baktériumok betelepedését gyomor-bélrendszerünkbe.
Az Enterobacteriaceae család tagjai között egyre szaporodik az antimikróbás szerek elleni rezisztencia. Különösen feltűnő az széles-spektrumú béta-laktamázt termelő Enterobacteriacae-k (ESBL-PE-k) megjelenése nemcsak a kórházi, hanem kommunális fertőzések formájában is, egyre több beszámoló jelenik meg arról, hogy túristák ESBL-PE-ket hurcolnak be és egyre több országban jelennek meg olyan erősen rezisztens törzsek, melyek New Delhi metallo-beta-lactamáz 1-et (NDM-1-et) termelnek.
Az utazók gyakran észrevétlenül kerülnek kontaktusba a rezisztens bél-baktériumokkal, és könnyedén átadhatják azokat a velük kapcsolatban állóknak, vagy hazatérve az egészségügyi személyzetnek is. A behatolt rezisztens baktérium beilleszkedik a bél mikrobiota mini-ökoszisztémájába. Ha egyensúlyi helyzet áll fenn, akkor a normál béltraktusi mikrobiota meggátolja az esetlegesen patogén és rezisztens mikróbák betelepedését, az antibiotikumok viszont növelik a rezisztens baktériumok kolonizációjának kockázatát. Az erőfeszítések ellenére Földünkön egyre szaporodnak a rezisztens törzsek, mégsem történtek komolyabb lépések az utazók antibiotikum rezisztens bélbaktériumok általi kolonizációjának megakadályozása érdekében.
A Clinical Infectious Diseases-ben 2015. január 21.-én megjelent közleményben a szerzők azt javasolják, hogy az érintett régiókban megjelenő enyhe, vagy közepes hasmenés (travelers’ diarrhea,TD) esetén ne használjanak antibiotikumokat, ugyanis „az enyhe, vagy közepes utazási hasmenés túlnyomó többsége magától is meggyógyul”. A kutatók 430 finn személytől vettek székletmintát Skandinávián kívülre történt utazásuk előtt és utazásuk után. A mintákban ESBL-t és karbapenemáz-termelő (tehát karbapenem rezisztens) Enterobacteriaceae törzseket kerestek. A 430 személy 21%-ánál (90/430) ESBL-PE betelepedését lehetett kimutatni, de egy utazónál sem találtak karbapenemáz-termelő Enterobacteriaceae kolonizációra utaló jelet. Többváltozós vizsgálatban az adatokat számos tényezőhöz igazították, ezek: a nem, az életkor, az utazás geográfiai helye, az utazás hossza, az utazási hasmenés, az antibiotikumok használata, az elfogyasztott alkohol és ételek mennyisége és fajtája, a helyi egészségügyi viszonyok minősége. A felsorolt adatokat tartalmazó kérdőívek alapján megállapították, hogy az ESBL-PE betelepedésének független faktora volt az utazás helye, a hasmenés előfordulás, az életkor, és az utazások alatt használt antibiotikum.
ESBL-PE kolonizáció volt kimutatható az utazási hasmenésben nem szenvedők vagy az antibiotikumot nem szedők 11%-ában, az antibiotikum-használatot mellőző hasmenéses betegek 21%-ában, és az antibiotikumokat használó hasmenéses betegek 37%-ában.
A Dél-Ázsiába utazóknál volt a legmagasabb a kolonizáció aránya: ezen utazók között átlagban 46%-os volt az ESBL-PE betelepedése: 23% a hasmenés és antibiotikum nélkülieknél, 47% az antibiotikumot mellőző hasmenéseseknél, és 80% volt azoknál, akik hasmenésük miatt antibiotikumot is használtak. A Délkelet-Ázsiából visszatérteknél ugyanezen arányok az előző sorrendben 14%, 32% és 69% voltak, enyhébben voltak érintettek a Kelet-Ázsiából, az Észak-Afrikából és a Közel-Keletről visszatért utazók.
A közlemény szerzői azt a tanulságot vonták le, hogy az utazás előtti tanácsadás – különösen a kockázatosabb területekre utazók részére –megszervezése igen fontos lenne. Fel kellene ugyanis minden utazó figyelmét arra, hogy utazási hasmenés kialakulása esetén nagymennyiségű folyadékot fogyasszon, használjon recept nélküli (antibiotikumokat nem tartalmazó) hasmenés elleni szereket, és csak súlyos, lázzal, véres széklettel, kiszáradással járó esetekben keressen orvosi segítséget.
Írásunk az alábbi közlemény alapján készült:
