Pajzsmirigyszűrés: igen-nem?
Mivel a pajzsmirigybetegség rejtett, fel nem ismert formája is számos betegséggel társulhat, újra és újra felvetődik – legalábbis az Egyesült Államokban – a pajzsmirigy hormonjainak szűrésszintű vizsgálata, de ezt a jelenlegi adatok szerint semmi sem indokolja.
Az Egyesült Államok női lakosságának kb. 5%-ánál, férfi lakosságának 3%-ánál áll fenn szubklinikai formában valamilyen pajzsmirigy működési zavar, és a teljes lakosság kb. 0,5%-ánál valamilyen nem diagnosztizált, rejtett pajzsmirigybetegség. Szubklinikai pajzsmirigy működési zavarról beszélünk, ha a thyreoidea stimuláló hormon (TSH) szintje a normál érték (0,45 – 4,50 mlU/l, hazánkban labortól és életkortól függően rendszerint 0,4 – 6,0 mlU/l) egység alatt vagy fölött van. Rejtett a pajzsmirigybetegség, ha a pajzsmirigyhormon (a szabad thyroxin trijódthyroninnal vagy nélküle) szintje abnormális. Egyes vizsgálatok szerint a szubklinikai hypothyreoidizmushoz a koronáriabetegség és a kongesztív szívelégtelenség a a szubklinikai hyperthyreoidizmushoz pedig valamennyi szívbetegség, koronáriabetegség, a pitvarfibrilláció és a csökkent csontdenzitás megnövekedett kockázata társulhat. A rejtett pajzsmirigybetegség negatívan befolyásolja a kardiovaszkuláris-, a muszkuloszkeletális-, a gasztrointesztinális rendszereket és a bőrt, de a klinikai megjelenés igen változatos lehet, és a pajzsmirigyműködés eltéréseinek súlyosságától függ. A pajzsmirigybetegségek szűrésének az lenne a feladata, hogy a szubklinikai, vagy a nem diagnosztizált, rejtett működési zavarokat kimutassa, ami jelentősen csökkentheti a kedvezőtlen következmények kialakulását.
2004-ben az U.S. Preventive Services Task Force (USPSTF) nem talált elégséges bizonyítékot arra, hogy javasolja, vagy épp elvesse a pajzsmirigy-szűrést. Hasonló eredményre jutott több vezető szakmai fórum is.
A pajzsmirigyre ható gyógyszerek eladásai az utóbbi években drámaian megnőttek az USA-ban. Az IMS Institute for Healthcare Informatics 2011. áprilisi beszámolója szerint a levothyroxin receptek száma 2006-tól 2010-re 49,8 millióról 70,5 millióra emelkedett. Egy másik beszámoló szerint a közösségekben élő 65 év feletti szubklinikai hypothyreoidizmusban szenvedők pajzsmirigyhormon fogyasztása több mint kétszeresére, 8,1%-ról 20,0%-ra nőtt 1989 és 2005 között (Somwaru).
A pajzsmirigybetegségek és kezelések jelentős növekedése ismét felvetette a szűrés kérdését. 2014. október 28-án az Annals of Internal Medicine-ben online megjelent közleményében az USPSTF ismét elégtelennek találta a bizonyítékokat bármilyen ajánlás megtételére és további kutatásokat javasol a pajzsmirigyszűrések és kezelések előnyeinek és hátrányainak felmérésére. Dr. J. Bruin Rugge vezetésével (Oregon Health Science University, Portland) a kutatók szisztematikusan átnézték a MEDLINE-ban és a Cochrane adatbázisban a szubklinikai és a nem diagnosztizált, rejtett hypothyreoidizmusban és hyperthyreoidizmusban szenvedő felnőttek szűréséről és kezeléséről szóló, az angol nyelvű szakmai irodalomban található randomizált, kontrollált valamint megfigyeléses vizsgálatokat.
A kutatókat az érdekelte, hogy vajon a szűrés csökkenti-e a morbiditást és a mortalitást, jár-e veszélyekkel, és a szűrésen kiemelt betegeknél milyen a végső kimenetel? Nem találtak olyan vizsgálatot, melyben a szűrt vagy a nem szűrt személyeknél tapasztalt előnyöket, vagy hátrányokat hasonlították volna össze, és nem találtak olyan vizsgálatot sem, amelyben a szűrésen kiemelt, nem diagnosztizált rejtett hypothyreiodizmus kezelt eseteit és nem kezelt eseteit hasonlították volna össze. 11 vizsgálat és 1 retrospektív analízis foglalkozott a szubklinikai hypothyreoidizmus és 2 a szubklinikai hyperthyreoidizmus kezelésével. Több vizsgálat egyszerűen nem volt megfelelő minőségű. Öt vizsgálatban nem volt különbség a betegek életminőségében a kezeltek és a nem kezeltek (placebo csoport) között. Az eredmények a metabolikus kockázatok tekintetében is vegyesek voltak, pl. a kezeltek és nem kezeltek között nem volt szignifikáns különbség a HDL koleszterin és a triglicerid értékekben.
Szerzők végül megállapították, hogy „a szűrések során azonosítható a szubklinikai pajzsmirigy működési zavar, valamint a nem diagnosztizált rejtett pajzsmirigybetegség, de nem áll rendelkezésre közvetlen bizonyíték arra nézve, hogy a szűrésnek vagy a szűrés elmaradásának előnyei vagy hátrányai lennének”.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
