hirdetés

RAS-gátlók szerepe az előrehaladott krónikus vesebetegségben

Az adatok nem konzisztensek arra vonatkozóan, hogy előnyös-e a RAS-gátlás folytatása, ha előrehaladott CKD-ben a becsült glomeruláris filtrációs ráta (eGFR) kevesebb, mint 30 ml/perc/1,73 m2.

hirdetés

Bár egyértelmű, hogy enyhe vagy közepesen súlyos krónikus vesebetegségben (CKD) szenvedő betegeknél az angiotenzin-konvertáló enzim (ACE) gátlókat és angiotenzin-receptor-blokkolókat (ARB-ket) tartalmazó RAS-gátló kezelés csökkenti a vérnyomást, lassítja a becsült glomeruláris filtrációs ráta (eGFR) csökkenését, csökkenti a proteinuriát, és késlelteti az előrehaladott CKD progresszióját, kevés bizonyíték támasztja alá, hogy a renin-angiotenzin rendszer(RAS)-gátlók alkalmazása előnyös az előrehaladott CKD-ben szenvedő betegek számára.

A jelenlegi iránymutatások nem adnak konkrét tanácsot arra vonatkozóan, hogy az ACE-gátlók vagy az ARB-k adagolását folytatni kell-e vagy le kell-e állítani előrehaladott krónikus vesebetegség esetén, ezért a New England Journal of Medicine-ben megjelent és az American Society of Nephrology által a  Kidney Week 2022-en előadott STOP ACEi vizsgálat szerzői úgy döntöttek, hogy felmérik, hogy az ACE-gátlók/ARB-k szedésének abbahagyása lassíthatja-e a CKD progresszióját előrehaladott CKD-ben szenvedő betegeknél.

Sunil Bhandari és munkatársai 39 brit központban 2014-2019 között folytatták 411 beteg bevonásával végzett vizsgálatukat. A bevont betegek átlagéletkora 63 év volt, és 68%-a volt a férfi. Az eGFR-értéke kevesebb, mint 30 ml/perc/1,73 m2 volt (a kiinduláskor átlagosan 18 ml/perc/1,73 m2 volt, a betegek 29%-nál - 118-betegnél, pedig 15 ml/perc/1,73 m 2-nél kisebb), nem részesültek dialízisben és nem kaptak új vesét. Ezen túlmenően a bevonásfeltétele volt az eGFR több mint 2 ml/perc/1,73 m2-es évenkénti csökkenése a bevonást megelőző 2 év során, és legalább egy RAS-gátló szedése a bevonást megelőző 6 hónapban. A proteinuria medián szintje 115mg/mmol volt. A cukorbetegek aránya 37% volt elterjedt, és a résztvevők 58%-a legalább három vérnyomáscsökkentő gyógyszert szedett a belépéskor.

A randomizációs protokoll biztosította az alanyok kiegyensúlyozott megoszlását a két vizsgálati kar között, többek között életkor, eGFR, cukorbetegség jelenléte és proteinuria szintje szerint. A vizsgálati terv azt is előírta, hogy a résztvevők vérnyomása legfeljebb 140/85 Hgmm legyen.

Azok, akik abbahagyták a RAS-gátló kezelést, RAS-gátló kivételével bármilyen, az irányelvek szerint javasolt vérnyomáscsökkentő szert kaphattak, bár a RAS-gátló hozzáadása utolsó kezelési lehetőségként megengedett volt.

A fenntartó csoportba tartozó személyek bármilyen olyan további vérnyomáscsökkentő szereket kaphattak, amelyeket a kezelő klinikusok szükségesnek ítéltek a célvérnyomás fenntartásához.

Három évvel azután, hogy 206 vizsgálati résztvevő abbahagyta a RAS-gátló kezelést, a legkisebb átlagos eGFR 12,6 ml/perc/1,73 m 2 volt a kezelést abbahagyó csoportban és 13,3 ml/perc/1,73 m 2 a RAS-gátló kezelést folytató 205 betegnél, ami nem szignifikáns különbség.

A RAS-gátló kezelést abbahagyó betegek 62%-ánál, a folytatók 56%-ánál alakult ki végstádiumú vesebetegség vagy volt szükségük vesepótló kezelésre, ami 1,28-as korrigált kockázati arányt jelentett ezen kimenetel tekintetében azok számára, akik abbahagyták a kezelést, azokhoz képest, akik folytatták – ez a különbség alig maradt el a szignifikánstól (95% CI, 0,99-1,65).

A két vizsgálati csoport nem mutatott szignifikáns különbséget a bármilyen okból történő kórházi kezelés, kardiovaszkuláris események vagy halálesetek 3 éves incidenciája tekintetében, az életminőség jellemzőiben és a súlyos káros hatások tekintetében sem.

A tanulmány korlátai a nyílt elrendezés mellett az, hogy csak olyan betegekre terjedt ki, akik a randomizálás időpontjában RAS-gátlót szedtek, nem vontak be olyanokat, akik már abbahagyták a RAS-gátlók szedését.

A vizsgálat eredményei nem támasztják alá azt a hipotézist, hogy az előrehaladott és progresszív krónikus vesebetegségben szenvedő betegeknél a RAS-gátlók abbahagyása javítaná a veseműködést, az életminőséget vagy a fizikai teljesítőképességet. A szerzők ezért remélik, eredményeik megnyugtatják a klinikusokat, hogy folytassák az ACE-gátlók vagy ARB-k szedését az előrehaladott CKD-ben szenvedő betegeknél, hiszen azok jótékony kardiovaszkuláris hatásai közismertek.

Egy 2021 januárjában közzétett kiterjedt megfigyeléses vizsgálatban svéd kutatók azt találták, hogy az előrehaladott CKD-ben szenvedő betegeknél nőtt a súlyos kardiovaszkuláris események és a halálozás előfordulása azoknál, akik abbahagyták a RAS-gátlók szedését .

Forrás:

Sunil Bhandari et al: Renin–Angiotensin System Inhibition in Advanced Chronic Kidney Disease N Engl J Med. Published online November 3, 2022. https://www.nejm.org/doi/full/10.1056/NEJMoa2210639?query=featured_home

Kidney Week 2022. Abstract TH-PO966. Presented November 3, 2022.

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.