Személyre szabott kezelés CLL-ben

Az Amerikai Onkológiai Társaság éves ülésén került bemutatásra az a vizsgálat, mely sikeresen kombinálta az ibrutinibet „idomított T-sejtekkel”. Az interdiszciplináris kutatásban immunológusok, patológusok, onkológusok és a laboratóriumi medicina szakemberi vonultak fel. A kutatócsoport 10 olyan CLL-es beteget mutatott be, akik már legalább fél éve szedték az ibrutinibet, azonban nem értek el teljes remissziót. Beválasztásukat követően ún. „idomított” T-sejteket vittek szervezetükbe parenterálisan. A követés során 1 beteg részlegesen reagált. 9 betegnél tapasztaltak teljes választ. 8-nál a megismételt csontvelő biopszia nem mutatott az alapbetegségre utaló jelet már a 3. hónapban sem. A remisszió mind a 9 betegnél fennállt 6 hónap után is, ezt követően 0,5-9 hónapig maradt fenn.

Az ibrutinib egy szájon át szedhető tirozin-kináz gátló. A betegek jól tolerálják, javítja a túlélést még a nagy kockázatú betegcsoportban is, azonban nem kuratív szer, élethosszig kell szedni. Önmagában nagyon ritkán indukál komplett remissziót. Újabb kutatási eredmények szerint a T-sejtek funkcióját potencírozza. A szerzők szerint a szólóban alkalmazott ibrutinib kezelés alatt kell T-sejteket gyűjteni a betegtől, mert ekkor van a legnagyobb esély arra, hogy azok a későbbiekben potens gyilkosok lesznek, amiről egy 2016-ban lebonyolított vizsgálat is tanúskodik. A Blood-ban megjelent írás azt taglalja, hogy a hosszútávú ibrutinib kezelés serkenti a T-sejtek működését, diszfunkciójukat visszafordítja. Az elmélet, mi szerint a T-sejtes kezelés kombinálása az ibrutinibbel hasznos lehet, innen származik. Egerek esetén a kombinációs kezelés be is indította a T-sejtek proliferációját.

A kiméra antigén receptort hordozó T-sejtek (CAR T-sejtek) önmagukban is képesek akár komlpett remissziót is kiváltani, de nem minden beteg reagál a kezelésre. Egy 2015-ös kutatás adatai szerint a CAR-T kezelés önmagában a CLL-es betegek 57%-ánál hoz változást, a komplett remissziós ráta 29%-os. A kombináció ötletét ez a vizsgálat is alátámasztja. Az ismertetett munkában egy CTL119 nevű CAR T-sejttel dolgoztak. A kiméra antigént géntranszfer segítségével viszik fel a sejtek felszínére, mondhatni „beidomítják” a sejteket, hogy a tumort vegyék célba és azt eliminálják. A CAR sejtek a CD19-es antigént hordozó B-sejteket veszik célba. A módszer lényege, hogy a betegtől gyűjtött T-sejtek módosítását követően visszaadják azokat a szervezetbe, ahol az elmélet szerint a daganatos sejteket megtámadják.

A vizsgálatba bekerült 10 beteg legalább fél évig kapott szóló ibrutinib kezelést. Egyiküknél sem volt komplett remisszió. Minden beteg a nagy kockázatú csoportba tartozott, mivel tp53 vagy ATM mutációt hordozott. 2 betegnél ezen felül BTK C481S klónt is tetten értek, ami szintén rossz prognosztikai marker. A kezelés során 3 egymást követő napon adták be a CAR T-sejtes infúziókat. Az infúziót követően mindenkinél jelentkezett néhány napon belül egy enyhe citokin reakció. A citokin reakció vagy citokin felszabadulási szindróma (CRS) során influenza szerű tünetek, magas láz, hányinger, izomfájdalom jelentkezhet. Súlyos esetben akár keringési-légzési elégtelenség is felléphet. A vizsgálatban résztvevők között mindenki enyhe reakciót élt át, tocilizumabot – az IL-6-ot fogó antitestet, nem kellett adni. A későbbiekben egy betegnél tumor lízis szindróma alakult ki, melyből sikeresen felépült. Eredményeiket fentebb részleteztük.

A kezelés tartósságáról még nem gyűlt kellő adat, az előzetes eredmények azonban bíztatók. A szerzők célja, hogy a módszert az első vonalban is kipróbálják. Elméletük szerint ebben az esetben kisebb lenne a krónikus, fenntartó kezelésre való igény.

„A kombinált kezelés egy igen ütőképes módszer limitált toxicitással. Remélhetőleg rávilágít arra, hogy a személyre szabott kezelés reális opció CLL-ben is.” – nyilatkozta a vizsgálatot vezető dr. Gill. 

Forrás: Science Daily