Terhességi cukorbetegség, terhességi anaemia, autoimmun betegek terhesgondozása – a MNT 30. Jubileumi Nagygyűlése
A Magyar Nőorvos Társaság május 22-e és 24-e között Pécsett rendezi meg 30. jubileumi nagygyűlését. Az első nap délelőttjén a perinatológia, a menopausa kérdései, a prenatális genetika és az endoszkópia volt a téma.
Dr. Kun Attila (Tolna Megyei Balassa János Kórház, Szülészet-nőgyógyászati Osztály, Szekszárd) a terhességi cukorbetegség (GDM) kezelésének a macrosomia előfordulására gyakorolt hatásáról tartott előadást. Ismert, hogy nem kezelt terhességi cukorbetegségben nagyobb a macrosomiás újszülöttek aránya, ami növeli a császármetszés gyakoriságát is. Azt találták, hogy a GDM csoportban sem a macrosomia, sem a császármetszés gyakorisága nem nagyobb, mint a kontrollcsoportban. Bár a kezelt GDM csoportban nagyobb volt a macrosomia kockázata a nem GDM-es csoporthoz képest, csak a WHO kritériumok alapján diagnosztizált GDM csoportban volt gyakoribb a császármetszés a kezelés elmaradása esetén. Mindez felveti, hogy az egyébként is szűkös forrásokat érdemes a súlyosabb GDM csoport számára fenntartani és a nemzetközi ajánlást a hazai helyzetre adaptálni.
Napjainkban már jól ismert a gyulladásos betegségek és a vasanyagcsere közötti szoros kapcsolat. Dr. Hajnáczky Károly (Fővárosi Önkormányzat Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály, Budapest) előadásából kiderült, hogy a vasanyagcserében központi szerepet játszó hepcidin nevű fehérje, a veleszületett immunitás részét képező hormon, szoros kapcsolatot teremt a magasabb rendű szervezetek vasanyagcseréje és a mikróbák elleni védekezése között. Ma már magyarázni tudjuk számos fejlődési rendellenesség kialakulását, amelyek megfelelő anyai folsavbevitel ellenére alakulnak ki. Az utóbbi évtizedekben számos új vas- és folsavkészítmény került hazai törzskönyvezésre, melyek merőben új terápiás lehetőségeket nyitottak a hiányanaemiák csoportjába sorolt terhességi vérszegénység kezelésében. Az aktív folátot tartalmazó készítmény előnyös az egyes enzimdefektusokban szenvedő vagy a folsav-anyagcserét megzavaró gyógyszereket szedő várandósok kezelésében. A vas-aminosav kelát típusú vegyületek kis napi dózisban (10−20 mg) hatékonyak, alkalmazásuk során ritkán és enyhe formában jelentkeznek nem kívánt mellékhatások.
Az autoimmun betegek szülészeti ellátásával kapcsolatban dr. Gomány Zsuzsa (PTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika) kiemelte, hogy az autoimmun betegek gondozását már fiatal felnőttkorban meg kell kezdeni, hogy megfelelő ismeretek birtokában felkészülhessenek a terhesség vállalására. A terhesgondozás szülész-nőgyógyász, belgyógyász-immunológus és neonatológus teammunkáját igényli, és a betegeket a szülés után is nyomon kell követni és tanácsokkal ellátni a szoptatás és a fogamzásgátlás kérdésében.
A perimenopausában előforduló pajzsmirigybetegségekről szóló előadásból (dr. Mezősi Emese, PTE I. sz. Belgyógyászati Klinika) kiderült, hogy perimenopausában a pajzsmirigy-működési zavarok klinikai képe megváltozik, hyperthyreosisban a fokozott szimpatikus aktivitás helyett a ritmuszavarok és a szívelégtelenség vezetik a tüneteket. Szubklinikus hyperthyreosisban is jelentősen nő a kardiovaszkuláris halálozás. A pajzsmirigy-túlműködés etiológiájában gyakoribbá válik a sok évtizedes jódhiány talaján kialakuló toxikus adenoma és toxikus multinodularis struma. Ezekben az esetekben tartós gyógyulás csak ablatív kezeléstől várható, előtérbe kerül a radiojód-kezelés. A hormonpótlás során figyelni kell a fokozatos dózisemelésre. Gyakoriak a pajzsmirigygöbök, kivizsgálásuk során a rosszindulatú daganatok kiszűrése a feladat. A tumorok kezelésében a műtét az elsődleges, de fontos szerepet játszik a maradék pajzsmirigyszövet radiojód-ablációja és az áttétek nagy dózisú radiojód-kezelése.
Dr. Argay István (Maternity Szülészeti és Nőgyógyászati Magánklinika, Budapest) egy 53 éves nőbeteg esetét ismertette, akinél a pecsételő vérezgetés, a jellegzetes ultrahangkép és a rendkívül magas béta-hCG-érték egyértelművé tette, hogy a beteg életkora ellenére trophoblast-betegség állhat fenn. Abominalis hysterectomia és adnexectomia történt, és részletes patológiai, immunhisztokémiai és molekuláris genetikai vizsgálatokra került sor. A beteg nyomonkövetése megnyugtató eredménnyel zárul, a béta-hCG néhány hét alatt kiürült a szervezetből, és emelkedés azóta sem volt észlelhető.
A SZTE Orvosi Genetikai Intézet munkatársa, dr. Nagy Nikoletta új, nem invazív, digitális PCR alapú prenatális szűrőmódszert mutatott be a magzati számbeli kromoszómarendellenességek azonosítására. Az új szűrőmódszer dózisösszehasonlításon alapul: a vizsgálat során az 1-es és 21-es kromoszómák rövid fragmentjeinek kópiaszámait hasonlítják össze. Az új módszer teljes mértékű egyezést mutatott a párhuzamosan elvégzett citogenetikai vizsgálatokkal.
Dr. Paulik Tibor (Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház, Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály, Gyula) a laparoszkópos subtotalis hysterectomiákkal kapcsolatos tapasztalataikról adott számot. Ez azt mutatja, hogy a laparoszkópos subtotalis hysterectomia ideális műtét, mert kevesebb a szövődmény, mint a laparoszkóppal asszisztált vaginalis uterus-exstirpáció után, s még kevesebb, mint abdominalis méheltávolításkor. A beavatkozás rövid kórházi tartózkodást igényel és csak kevéssé terheli meg a szervezetet. A megfelelő diagnosztikának és tervezésnek köszönhetően reoperációra nem került sor.
A MNT 30. Jubileumi Nagygyűlése május 24-én zárul.
