Új lehetőség a húgyúti fertőzés kezelésében
Egerekkel végzett kutatások szerint a veleszületett immunitás aktiválása megakadályozza az E. coli baktériumok okozta húgyhólyag- és vesefertőzést.
Sok nő szenved visszatérő húgyúti fertőzésben, amelynek az Escherichia coli (E. coli) a leggyakoribb és legmakacsabb kórokozója. Mivel a szokásos antibiotikumos kezelés kedvez a rezisztens kórokozók kifejlődésének, amerikai kutatók újfajta terápiát tesztelnek, melyben az egerek veleszületett immunvédelmét stimulálják. A húgyhólyagba injektált hatóanyag serkenti a szervezet ellenanyag-termelését, ami megnehezíti az Escherichia coli(E. coli) baktériumok elszaporodását. A PLoS Pathogens-ben megjelent beszámoló szerint ez a kezelés antibiotikummal kombinálva jelentősen javíthatná a hólyag- és vesefertőzés terápiás sikereit.
Victor Nizet (University of California, San Diego) kutatócsapata jelenleg a hatóanyag módosításán dolgozik, hogy az tabletta formájában is alkalmazható legyen. Elsőként emberi húgyúti sejteken tesztelték az AKB-4924 nevű kísérleti anyagot, ami megakadályozza a HIF-1 alfa fehérjék gyors lebomlását. Amennyiben ez a fehérje nagy mennyiségben halmozódik fel a sejtekben, a természetes immunválasz során termelt ellenanyagok elpusztítják a kórokozókat. Az így kezelt sejtkultúrák ellenállóképesnek bizonyultak a további E. coli okozta húgyúti fertőzéssel szemben.
Az eredményeket állatkísérletek is megerősítették, a szer közvetlenül a húgyhólyagba juttatva megvédte az egereket az E. coli fertőzéstől. Ezzel szemben azok az egerek, melyeknél genetikai hiba miatt alig van HIF-1 alfa termelés, fogékonyabbak a fertőzésekre, és náluk az AKB-4924 kezelés sem vezet eredményre. Ez azt mutatja, hogy a HIF-1 alfa szabályozó fehérje fontos szerepet játszik a veleszületett immunvédelemben. A kísérletek szerint a hatóanyag még akkor is képes megakadályozni a baktériumok felszaporodását, ha csak hat órával a fertőzés után juttatják a hólyagba. Az antibakteriális hatás a húgyúti sejtek fokozott katelicidin, béta-defensin-2 és nitrogén-oxid (NO) termelésének tulajdonítható.
A kísérletek következő szakaszában azt kell megvizsgálni, hogy az állatkísérletek eredményei alkalmazhatóak-e komoly mellékhatások nélkül a humán terápiában. Az új kezelési mód elsősorban azoknak a betegeknek nyújthatna nagy segítséget, akik az állandó katéterviselés miatt jelentős fertőzésveszélynek vannak kitéve.
Forrás: Wissenschaft aktuell
