Új vizsgálati vérteszt 50 ráktípus szűrésére
Korai vizsgálati eredmények szerint a vizsgálati fázisban levő Galleri vérteszt egyetlen vérmintából 50 különböző ráktípus szűrésére is alkalmas lehet.
A San Francisco székhelyű Grail Inc. terméke, a vizsgálati fázisban levő Galleri vérteszt a gyártó állítása szerint egyetlen vérmintából 50 különböző ráktípus szűrésére is alkalmas, ráadásul képes az érintett szövet azonosítására is. A teszt működési elvének alapját egy olyan újgenerációs szekvenálási eljárás képezi, amely a vérmintából a keringő szabad (sejten kívüli) DNS metilcsoportjainak elhelyezkedését mutatja ki. Az Annals of Oncology folyóiratban megjelent első eredmények szerint a teszt rákos betegségekkel szemben mutatott specificitása 99,3%, míg a fals pozitív eredmények aránya mindössze 0,7% volt. Ugyanakkor a 12 leggyakoribb ráktípus esetében a szenzitivitás alacsonyabb, mindössze 67% volt. Mindemellett azonban pozitív eredmény esetén a Galleri 90%-os biztonsággal azt is képes volt kimutatni, hogy melyik szövetet érinti a betegség. Egyes szakértők szerint ezek az adatok túlságosan is reménykeltőek ahhoz, hogy igazak legyenek, de ha ez így is van, a teszt képes olyan magas halálozási kockázatú ráktípusok kimutatására is, amelyekre ma még nem léteznek szűrőprogramok. A Galleri a vizsgálatok során a daganatos betegségeket az összes stádiumban képes volt kimutatni (az I-III stádiumok esetében az érzékenység átlagosan 43,9%, míg az I-IV stádiumokban 54,9% volt). További vizsgálatok és esetleges finomítások után nem elképzelhetetlen, hogy a teszt alkalmas lesz populációszintű, korai rákszűrésben történő alkalmazásra. Egyelőre azonban a tesztet a kórházakban csak a rutin rákszűrési eljárások kiegészítéseként fogják használni, és az eredmények értelmezését is az egészségügyi szolgáltató végzi majd, a kórelőzmények és a tünetek figyelembevételével.
A cégről és a klinikai vizsgálatokról
A Grail Inc. a labortechnológiai körökben igen jól csengő nevű Illumina vállalaton belül jött létre 2015-ben. A következő évben már önálló cégként működtek, mivel harmadik felektől jelentős tőkebefektetéseket kaptak. A jelentős támogatás ebben az esetben több mint 2 milliárd dollárt jelent, és a befektetők között olyan személyek találhatók, mint Jeff Bezos és Bill Gates, valamint olyan vállalatok, mint a Sequoia, a Johnson & Johnson, és persze a részvények 14,6%-át birtokló Illumina. A Grail vállalása méltó a befektetések nagyságrendjéhez: „Kimutatni a rákot, amikor még gyógyítható.” A daganatos betegségek diagnózisára igen sok esetben már túl későn kerül sor, nem kis részben azért, mert a legtöbb ráktípus korai diagnózisára jelenleg sincs ajánlott szűrőteszt. Ezek a ráktípusok együttesen az onkológiai halálokok több mint 70%-áért felelősek, nem lehet tehát azt mondani, hogy az orvostudomány jól állna ezen a fronton.
Pont ezért a Galleri tünetmentes, de magas kockázatú (például 50 év feletti) egyéneken, szűrővizsgálatként alkalmazandó a Grail elképzelései szerint. Várhatóan a Galleri 2021-ben már kórházi laboratóriumi alkalmazásra kerülhet, az Egyesült Államokban Washington állam lesz az első, ahol használni fogják. Ha sikeres lesz, a washingtoni egészségügyi ellátóhelyeket üzemeltető Providence biztosító kiterjeszti alkalmazását további 6 államra, ami legalább 5 millió potenciális, szűrendő személyt jelent. Ennél is előrébb jár a brit NHS, mely felvette a Gallerit az úgynevezett NHS Long Term Plan programba – ennek az ambiciózus projektnek a keretében szeretnék növelni az összes onkológiai eset tekintetében a korán, még jó eséllyel gyógyítható stádiumban diagnosztizált rákos betegek arányát. Az NHS programjában szereplő tájékoztató szerint az I. stádiumban „elkapott” daganatos betegség esetében 5-10 szeres esély van a túlélésre egy negyedik stádiumban diagnosztizált, már tünetekkel rendelkező betegséghez képest. Ezért Nagy-Britanniában 140 ezer 50-79 év közötti tünetmentes egyént fognak szűrni, illetve 25 ezer olyan beteg diagnózisát fogják felgyorsítani, akiknél már valamilyen onkológiai elváltozásra utaló tünet észlelhető.
A Galleri kidolgozásához vezető klinikai vizsgálatokról
A Grail Inc. 2016-ban indította el a prospektív, multicentrikus, obszervációs NCT02889978 klinikai vizsgálatot a szabad (sejten kívüli) cirkuláló nukleinsavak (cfNAs, circulating cell-free nucleic acids) úgynevezett mély szekvenálására. Ebben a vizsgálatban 10500 olyan résztvevőtől vettek szövet- és vérmintákat, akiknél valamilyen daganatos betegséget diagnosztizáltak (CANCER kar) illetve 4500 olyan személytől is, akik egészségesek voltak (NON-CANCER vizsgálati kar), hogy a minták közötti eltéréseket tanulmányozva később differenciálni tudják őket. A vizsgálati résztvevőknél legalább 5 éves utánkövetést végeztek, és folyamatosan gyűjtötték, elemezték az adatokat mesterséges intelligencia, machine learning alkalmazásával – ezt a vizsgálatot várhatóan 2024-ig folytatják. Az összegyűjtött ismeretek alapján 2017-ben került sor az obszervációs STRIVE vizsgálat (NCT03085888) indítására, ahol már egy olyan vérteszt alkalmazhatóságát elemezték, mely 99 ezernél is több résztvevő mintáit elemezve még elsősorban az emlőrák korai kimutatására koncentrált, de már itt is figyelték azt, hogy más ráktípusok is észlelhetők-e az eljárással. A 2020. januárjában, 6600 résztvevő bevonásával indított PATHFINDER vizsgálat (NCT04241796) pedig már egy többféle ráktípus korai kimutatására alkalmas vérteszt klinikai alkalmazhatóságát elemezte.
Az eljárás tudományos hátteréről: mit tudunk a szabad DNS-ről (keringő vagy sejten kívüli DNS)
Egyáltalán nem egy új felfedezésről van szó: Mandel és Métais voltak az elsők, akiknek sikerült keringő szabad nukleinsavakat azonosítaniuk még 1948-ban, tehát még Watson és Crick híres, a DNS térszerkezetét leíró, 1953-ban megjelent cikke előtt. A kutatópáros megfigyelte, hogy egészséges és különböző betegségekben szenvedő emberekben extracellulárisan is találhatók nukleinsavak a vérben. Később szisztémás lupus erythematosusban (SLE) szenvedő páciensek vérében DNS ellen termelődő ellenanyagokat detektáltak, valamint Tan és munkatársai a betegek szabadon keringő DNS-ében abnormális mintázatot figyeltek meg. További kísérletek során 1977-ben Leon és kutatócsoportja szabad, sejten kívüli DNS-t (skDNS) mutatott ki tüdődaganatos betegek plazmájában, és radioimmunoassay módszerrel már a DNS mennyiségét is mérni tudták. A későbbiekben kimutatták, hogy a tumoros betegek vérkeringésében található skDNS-molekulák neoplasztikus tulajdonságokkal jellemezhetők, ami arra utal, hogy DNS-molekulák a daganat szövetéből is bekerülhetnek a véráramba. Az skDNS szintjének, valamint minőségi jellemzőinek változása a daganatos megbetegedéseken kívül számos egyéb kórfolyamatban megfigyelhető, többek között a gyulladásos megbetegedésekben, szepszisben, valamint akut stroke vagy ateroszklerózis esetén is. A DNS keringésben való megjelenésére három fő mechanizmust ismerünk: az apoptózist, a nekrózist, illetve a direkt szekréciót, amely daganatos betegek esetén az egészséges és rákos sejtekből is történhet. Egészséges egyénekben az apoptotikus sejtekből történő kiáramlást tartják a cirkuláló szabad DNS fő forrásának, azonban tumoros betegekben a proliferáló sejtek apoptotizáló képessége megszűnik, ezért az emelkedett szabad-DNS-szint feltehetően nem a programozott sejthalálon átesett sejtekből kiáramló DNS-nek köszönhető. Daganat jelenléte esetén a nekrotizáló sejteket bekebelező makrofágok nagy mennyiségű DNS-t ürítenek környezetükbe, valamint bizonyított, hogy a vérben keringő limfociták in vitro spontán képesek DNS-kibocsátásra, ami felveti a szabad DNS aktív felszabadulásának lehetőségét. Ezek mellett újgenerációs szekvenálással nem humán eredetű DNS-szekvenciákat is kimutattak a véráramban, amelyek elsősorban a szervezetünkben található mikrobákból, illetve az elfogyasztott táplálékból kerülnek a keringési rendszerbe. Az skDNS szintje tág határok között változhat, azonban általánosságban elmondható, hogy míg az egészséges szervezetekben alacsonyabb (10–20 ng/ml), addig egyes gyulladással járó, traumás, autoimmun vagy fertőzéses kórállapotok esetén emelkedett mennyiséget mutat.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Blood Test for 50 Cancers Coming to US Clinics Soon
Blood Test May Detect Multiple Cancer Types: Study
Galleri: Multi-cancer early detection test
NHS to pilot potentially revolutionary blood test that detects more than 50 cancers
Grail – A Pure-Play Stock For Cancer Blood Testing
The Circulating Cell-free Genome Atlas Study (CCGA)
The STRIVE Study: Development of a Blood Test for Early Detection of Multiple Cancer Types
