Vakcina a rheumatoid arthritis megelőzésére?

A Proceeding of the National Academy of Sciences című lapban publikált közlemény a rheumatoid arthritis megelőzésére szolgáló vakcina kifejlesztésére irányuló kutatásokról ad hírt. Úgy tűnik, hogy a vizsgálatban alkalmazott specifikus protein patkányoknál befolyásolhatja a rheumatoid arthritis kialakulását.

A rheumatoid arthritis autoimmun betegség, mely az ízületek gyulladása révén krónikus fájdalmat és tartós rokkantságot okoz. A betegség végleges gyógyítására egyelőre nem rendelkezünk megfelelő eszközökkel, ezért a kezelés fontos eleme a fájdalomcsillapítás.

A szerzők mostani vizsgálatukban egy specifikus fehérjére, a 14-3-3 zétára összpontosítva elemezték annak szerepét az arthritis kialakulásában. Kiindulásként feltételezték, hogy a protein részt vesz az arthritis kialakulásának folyamatában. Észrevették azonban, hogy ha ezt a fehérjét eltávolították a rheumatoid arthritis állatmodelljéből, akkor ez az állapot súlyosbodását vonta maga után. A közlemény egyik szerzője, dr. Ritu Chakravarti ezt azzal magyarázza, hogy e protein antigénként működik, azaz triggereli az immunrendszert.

Ezt követően a kutatók patkányokon tanulmányozták a 14-3-3 zéta szerepét az arthritis kialakulásában. Ehhez olyan, genetikailag manipulált patkányokat használtak, amelyek szervezete nem termelt 14-3-3 zétát, majd arthritishez hasonló állapotot hoztak létre náluk. Azt találták, hogy a 14-3-3 zéta termelésére képes állatokkal összehasonlítva a proteinhiányos patkányok csonttömege és testsúlya csökkent, és szervezetükben súlyos ízületi gyulladás alakult ki, és ennek három fázisa volt elkülöníthető: a tünetmentes stádium, a súlyos ízületi gyulladás stádiuma és a gyulladás enyhülésének stádiuma.

A vizsgálók azt tesztelték, hogy 14-3-3 zéta protein infúziójával enyhíthetők-e a már kialakult ízületi gyulladás tünetei. Ebből a szempontból a kezelést hatástalannak minősítették. A következő lépés annak tisztázása volt, hogy a 14-3-3 zéta proteinnel végzett immunizáció képes-e megelőzni az arthritis tüneteit. Ehhez az ízületi gyulladás indukciója után egy nappal, még a tünetek jelentkezése előtt adták be a kísérleti vakcinát, majd egy héttel később emlékeztető oltás beadására is sor került.

Azt találták, hogy a 14-3-3 zéta proteinnel végzett immunizációt követően az ízületi gyulladás enyhébb formában jelentkezett, és az arthritis súlyossága is csökkent. Az oltás beadása segítette a csont minőségének megőrzését is. A szerzők hangsúlyozzák, hogy a rheumatoid arthritis továbbra is gyógyíthatatlan betegség, ám vizsgálatuk talán az első lépést jelentheti a betegség megelőzése felé. A következő feladat lesz annak tisztázása, hogy a kísérleti vakcinával embereknél is hasonló eredményeket lehet-e elérni, de arra is választ kell találniuk a kutatóknak, hogy e fehérje pontosan milyen hatásmechanizmus révén befolyásolja a tüneteket és az arthritis kialakulását.