A tiazid és tiazidszerű diuretikumok régóta a magasvérnyomás-betegség kezelésének alapját képezik, utóbbi csoport esetében pedig számos nagy klinikai vizsgálat igazolta morbiditást és mortalitást csökkentő hatásukat (ALLHAT, PATS, HYVET). Ugyanakkor a tiazid diuretikumok esetében ismer­tek a kedvezőtlen metabolikus hatások: többek között a hiperlipidémia, az inzulinrezisztencia, a hiperglikémia és az újonnan kialakuló diabétesz kockázatát növelhetik. Mivel a kedvezőtlen hatások dózisfüggő módon jelentkezhetnek, ezért az ilyen gyógyszereket elsősorban alacsony dózis­ban alkalmazzák.

Az egészségi mutatók és a bélmikrobiom összetétele alapján rangsorolták a bélflórát alkotó 50-50 legkedvezőbb és legártalmasabb baktériumfajt.

Az elhízott, 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegek a metabolikus bariátriai műtét után 5 évvel tartós fogyást és alacsonyabb HbA1c-szintet értek el, mint nem műtött társaik.

Alacsony LDL-koleszterinszint esetén magasabb a 2-es típusú cukorbetegség-kockázata.

Az alacsony zsírtartalmú vegán étrend csökkenti az inzulin felhasználását és a költségeket az 1-es típusú cukorbetegségben.

Az ösztetrol javítja a menopauzális nők vazomotoros tüneteit, anélkül, hogy hatással lenne a vérnyomásra.

A prediabetesben szenvedők vesefunkciója az idő múlásával kétszer nagyobb valószínűséggel romlik, mint azoké, akik glükózszintje normális.

Egy új tanulmány szerint az időkorlátozott étkezés (TRE) nem javítja a metabolikus vagy kardiovaszkuláris egészséget, viszont befolyásolja a cirkadián ritmust.

Az allogén őssejtekből származó zimislecel szigetsejt-terápia már a kezelés első évében helyreállította az inzulintermelést 1-es típusú cukorbetegségben.

Az új, jó eredményeket mutató készítmény monoklonális antitesteket tartalmaz, havi adagolású, és 2-es típusú cukorbetegség, valamint obezitás kezelésére szolgál.