A több növényi és kevesebb hús alapú étel fogyasztása az étrendtől függetlenül kedvezőbb mikrobiom-összetételt eredményez.

A kávéfogyasztás összefügg a Lawsonibacter asaccharolyticus bélbaktérium mennyiségével, ami arra utal, hogy bizonyos élelmiszerek hatással lehetnek a bél mikrobiomra.

Dán kutatók olyan enzimeket fedeztek fel, amelyek képesek lebontani a vércsoportokat meghatározó antigéneket.

Bár a Covid–19-világjárvány csúcspontja remélhetőleg már lezajlott, sok embernél a hosszú Covid még hetekkel, hónapokkal vagy akár évekkel a kezdeti megbetegedés után is tüneteket okoz. A hosszú Covid esetében jelentett több mint 200 tünet közül az agyi köd – a gondolkodással, megér­téssel, fókuszálással és memóriával kapcsolatos problémák sora – az egyik legelterjedtebb és legtartósabb.

Amerikai kutatók fordítottak egyet a vírus elleni védelem megközelítésén: olyan antitesteteket fejlesztettek, amelyek az ACE2-receptorhoz kötődnek, “elfoglalják” azokat a vírus elől.

Hőstabil lipid nanorészecskéi miatt a jelenleg fázis II. vizsgálatokban értékelt mRNS alapú ChulaCov19 vakcina egyszerű hűtőszekrényben is három hónapig eltartható.

Aligha kétséges, hogy a nem csak maga a COVID-betegség, hanem a fertőzést túlélők közel egyharmadát érintő hosszú COVID is egyre jelentősebb egészségügyi problémát jelent.

Az új koronavírus, vagy ismertebb nevén a „súlyos akut légúti tünetegyüttest okozó koronavírus 2” (SARS-CoV-2) napjainkig több mint 237 millió meg­betegedést és több mint 4,8 millió ember halálát okozta világszerte. A sú­lyos és kritikus lefolyású „koronavírus betegség 2019” (COVID-19) magas mortalitással járó fertőző betegség. A betegség miatt kórházi ápolásra szoruló betegek között (az enyhe, közepesen súlyos és súlyos kategóriá­ban) a társinfekciók (mind bakteriális, mind virális, mind fungális) aránya alacsony a kórházi osztályos felvételkor.

A bélmikrobióta születéstől együtt fejlődik a gazdaszervezettel, és komplex kölcsönhatásban van vele. Összetétele az élet folyamán változik. Hároméves kortól a két domináns törzs (Firmicutes / Bacteroidetes) arányának emelke­dését tekintették korábban az obesitas markerének. Későbbi vizsgálatok alapján az arány megváltozása helyett a két baktériumtörzsön belül az elhí­zásért felelős egyes nemzetségek túlburjánzását gondolják oki tényezőnek.

A bél mikrobiótája befolyásolni tudja a gazdaszervezet viselkedését a bél–agy tengelyen keresztül. Hogyan alakult ki az evolúció során ez a kapcsolat, és a háttérben inkább manipulációt vagy véletlen egybeeséseket találhatunk?