Az interstitialis cystitis az életminőséget jelentős mértékben rontó, kezelés nélkül progresszív lefolyású, nőket és férfiakat egyaránt érintő betegség. Jelen közlemény rövid áttekintést nyújt a betegség előfordulásáról, patogenetikai hátteréről, klinikai formáiról, azok jellegzetes tüneteiről és a potenciális társuló kórképekről. Ezt követően részletesen ismerteti a jelenleg elfogadott diagnosztikus protokollt, valamint az oki és tüneti kezelés lehetséges módozatait, kihangsúlyozva az interdiszciplináris együttműködés jelentőségét a kórkép felismerésében és kezelésében.

Az atogepant alkalmazásával megelőzhető a krónikus migrénben szenvedő betegek fájdalomcsillapító-túlhasználatából eredő rebound fejfájása.

Nőknél a prolaktin, férfiaknál az orexin B jelátvitel a legfontosabb, csak az adott nemre jellemző fájdalomérzékelési mechanizmus.

Világunk digitális átalakulása megállíthatatlan. A neurogenetikai kérdé­sekben alkalmazott genomika az adatok mérete és összetettsége nyomán a mesterséges intelligencia (MI) aktív felhasználója, jórészt a genotípus-fenotípus összefüggések értelmezésekor, a variánsok és a (gyakran töme­gesen hiányos) bizonyítékok kombinálásakor. Az adatvezérelt egészségügyi ellátás kibontakozásához, a személyre szabáshoz a klinikai megfigyelések biztonságos megosztásával is hozzájárul.

A terhesség alatti hányinger és hányás (nausea and vomiting in pregnancy, NVP) igen gyakori panasz, mely a várandósok 50-90%-át érinti. NVP-ről beszélhetünk a terhesség első trimesztere alatt jelentkező hányinger, öklendezés vagy hányás esetén, amennyiben a tünetek hátterében nem áll más kórkép. Bár elterjedt megnevezése a „reggeli rosszullét”, ez megtévesztő lehet, hiszen a tünetek a nap bármely szakában jelentkezhetnek.

Az SM diagnózissal centrumba utalt kb. 46 000 spanyol beteg közül kevesebb, mint 3000 esetében volt téves a diagnózis. 

A prodroma egy olyan panasz- vagy tünetcsoport, amely megelőzi a klasszikus betegségkezdetet vagy a biztos diagnózist. Mostanáig azt gondolták, hogy a sclerosis multiplex esetében ilyen nem létezik, bár több neurológiai és immunmediált kórkép esetén már jól ismert, hogy van egy betegséget megelőző fázis. A prodroma egyelőre fejlődésben lévő terület sclerosis multiplexben. Ennek a szakasznak a pontosabb megértése elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani az etiológia és a rizikófaktorok szempontjából releváns időszakot. A jövőben segíthet korábban felismerni azokat az egyéneket, akiknél nagy a sclerosis multiplex kockázata és lehetőséget biztosíthat a korai kezelésre. A következőkben a szerzők összegzik a főbb eredményeket, a feltételezett biomarkereket és a lehetséges kockázati tényezőket.

A trigeminális autonóm fejfájások jellegzetességeiben közös a fej vagy arc fél oldalát érintő fejfájás és a fájdalom oldalán megjelenő, prominens cranialis paraszimpatikus autonóm tünetek. Kísérleti és humán funkcionális képalkotó vizsgálatok alapján e fejfájások aktiválják a normális humán trigeminális paraszimpatikus reflexet és másodlagosan megjelenő, cranialis szimpatikus diszfunkcióra utaló klinikai tüneteket eredményeznek. A fej­fájások ritkán migrén aura tünetekkel társulnak.

Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) jóváhagyta a zavegepant felnőttek migrénjének akut kezelésére.

A migrén a primer fejfájásbetegségek közé tartozó megbetegedés. Patogenetikai háttere nem teljesen tisztázott, azonban a legelfogadottabb elmélet a trigeminovascularis rendszer kóros aktivitása, és az ezáltal létre­jövő perifériás és centrális szenizitizáció. Ebben alapvetően fontos szerepet tulajdonítanak a calcitonin gén-rokon peptidnek (CGRP).

Amigrén kezelésében újszerű és ha­tékony vegyületek a CGRP támadáspontú humán vagy teljesen humanizált monoklonális ellenanyagok, valamint a CGRP-receptor antagonisták (gepántok).