A mediterrán étrend hatása a nők egészségére
Új megfigyeléses adatok szerint a mediterrán étrend hatására nőkben csökken a szív- és érrendszeri megbetegedések incidenciája és a halálozási arány is.
Azoknál, akik jobban ragaszkodtak a mediterrán étrendhez, 24%-kal alacsonyabb volt a szív- és érrendszeri betegségek és 23%-kal a halálozás kockázata.
Az egészséges táplálkozás óriási tényező a szívbetegségek megelőzésében. A szívbetegségek megelőzésére vonatkozó jelenlegi iránymutatások azonban nem tartalmaznak nemre vonatkozó ajánlásokat, hisz Sarah Zaman (University of Sydney, Australia) és munkatársai szerint a klinikai és egyéb vizsgálatokban korábban túlnyomórészt férfiak vettek részt, vagy hiányoztak a nem-specifikus elemzések. Ezért a Heart folyóiratban március 14-én online megjelent dolgozatukban 16, 2006 és 2021 között publikált tanulmány szisztematikus áttekintését és metaanalízisét végezték el, amelyek mediterrán étrendi pontszámot tartalmaztak és vagy csak nők bevonásával készültek, vagy a amelyekben a kimeneteleket nemek szerint is értékelték. Nem vontak elemzés alá olyan tanulmányokat, amelyek a mediterrán étrendnek csak bizonyos összetevőire vonatkoztak, vagy az étrend hatását más életmóddal kapcsolatos tényezőkkel kombinálva vizsgálták.
A főként az Egyesült Államokban és Európában végzett vizsgálatokba 722.495 felnőtt nőt vontak be, akiknek korábban nem volt klinikai vagy szubklinikai szív- és érrendszeri betegségük, a medián követési idő 12,5 év volt.
A mediterrán étrendhez való legerősebb adherenciához a mediterrán étrend legmagasabb pontszámával jellemezték, az alacsonyabb adherenciák alacsonyabb pontszámokat kaptak. Az incidens kardiovaszkuláris betegségek: szívkoszorúér betegségek, szívinfarktus, stroke, szívelégtelenség, kardiovaszkuláris halálozás, súlyos szív- és érrendszeri nemkívánatos események, súlyos szív- és cerebrovaszkuláris események és a betegek által jelentett szív- és érrendszeri betegségek voltak.
Összességében elmondható, hogy a mediterrán étrendhez való nagyobb adherencia a szív- és érrendszeri betegségek (kockázati arány [HR] 0,76; 95% CI, 0,72–0,81), a teljes mortalitás (HR, 0,77; 95% CI, 0,74–0,80) és a szívkoszorúér-betegség alacsonyabb előfordulásával járt (HR, 0,75; 95% CI, 0,65 - 0,87). A stroke incidenciája szintén alacsonyabb volt a mediterrán diétát követő nők körében, bár a különbség nem volt statisztikailag szignifikáns (HR, 0,87; 95% CI, 0,76 - 1,01). A további elemzések hasonló kockázatcsökkenést mutattak ki a különböző etnikumú nők esetében. A mediterrán étrendhez való erősebb adherencia alacsonyabb szív- és érrendszeri betegségek előfordulásával járt mind az európai származású nőknél (HR 0,76; 95% CI, 0,59-0,98), mind a nem európai származású – ázsiai, hawaii őslakos és afroamerikai – nőknél (HR, 0,79). 95% CI, 0,72-0,87).
A szerzők megjegyzik, hogy az eredmények lényegesen nem változtak az érzékenységi elemzésekben. Ha ez elemzésből egyszerre mindig csak egy vizsgálatot zártak ki, akkor a mediterrán diéta legszorosabb és legkevésbé szoros követésének összesített HR értéke 0,76 (95% CI, 0,72 - 0,80) és 0,83 (95% CI, 0,70 - 0,98) között volt az incidens CVD esetében és 0,77 (95% CI, 0,75-0,80) és 0,77 (95% CI, 0,74-0,81) között volt a nők teljes halálozása tekintetében.
A szerzők maguk is rámutatnak dolgozatuk több korlátozó tényezőjére is, ideértve az összes tanulmány megfigyeléses jellegét, az önbevallásos étkezési gyakorisági kérdőívekre való támaszkodást és a befolyásoló tényezők kiigazításának heterogenitását a vizsgálatok során.
A szerzők azt szorgalmazzák, hogy szülessen több nem-specifikus kutatás a kardiológiában, beleértve a korai menopauzához, a preeclampsiához, a terhességi cukorbetegséghez és a szisztémás lupushoz, továbbá egyéb autoimmun betegségekhez kapcsolódó kockázati tényezőket.
A mediterrán étrend, a szív- és érrendszeri betegségek és a halál közötti összefüggések hatterében húzódó mechanizmusokmegismerésére is fokozott erőket kellene összpontosítani. Például az étrend csökkentheti a gyulladást és a szív- és érrendszeri kockázati tényezőket az antioxidánsokon és a jótékony bélmikrobiomon keresztül. A diéta egyéb összetevői – például polifenolok, nitrátok, omega-3 zsírsavak, magasabb rostbevitel és csökkent glikémiás terhelés – szintén szerepet játszhatnak a kockázat csökkentésében. Nagyon fontos hangsúlyozni és népszerűsíteni a mediterrán típusú táplálkozási minták hosszú távú kardioprotektív tulajdonságait.
Forrás:
Pant A, Gribbin S, McIntyre D, et alPrimary prevention of cardiovascular disease in women with a Mediterranean diet: systematic review and meta-analysisHeart Published Online First: 14 March 2023. doi: 10.1136/heartjnl-2022-321930
