A 20 legnagyobb forgalmú gyógyszeripari vállalat – 4. rész (BMS, GSK, Sanofi, AstraZeneca)

Az AbbVie-hez hasonlóan a Bristol Myers Squibb (BMS) is egy átmeneti időszakot él meg: mindkét cég óriási akvizíciókat hajtott végre az utóbbi időszakban, és legsikeresebb gyógyszereik értékesítési ciklusának végén járnak. Hamarosan lejárnak védettségeik, és fel kell készülniük a generikus készítmények térhódítására, ezért keresik az új hatóanyagokat. A BMS esetében március elején már piacra is lépett a Celgene-től megszerzett Revlimid első generikuma, ezért a tavaly még 12,82 milliárd dolláros forgalmú szer (a BMS teljes árbevételének 27,6%-át, azaz több mint negyedét hozta) hanyatlását szorosan monitorozzák majd a vállalatnál. A 2022-es évre a cég szakértői még 9,5-10 milliárd dolláros forgalmat jósolnak a Revlimidnek, majd minden további évben 2-2,5 milliárd dolláros árbevétel-csökkenést prognosztizálnak. A keletkező űrt a BMS új hatóanyagokkal, készítményekkel próbálja meg betölteni, és ennek érdekében már meg is tette az első előre mutató lépéseket. Tavaly februárban FDA-engedélyt kapott az egyes limfómák kezelésére ajánlott sejtterápiás készítményük, a Breyanzi, márciusban pedig a mielóma multiplex terápiájában használható Abecma. Nagy reményekkel indul a piacon az anémiák kezelésére ajánlott Reblozyl, mely mielodiszpláziás szindrómák és béta-talasszémia indikációkban kapott jóváhagyást az amerikai hatóságtól. Ezeken felül 2022-ben léphet piacra a pszoriázis kezelésében gyógyszerjelölt deukravacitinib, és már engedélyt kapott az egyes melanómatípusok terápiájára ajánlott Opdualag.

A vállalat szerint 2029-re a fenti új szerek legalább 25 milliárd dollárt hoznak majd a konyhára, és négy szernél is (Reblozyl, deukravacitinib, mavakamten, relatlimab) úgy vélik, hogy 4 milliárd dollár fölé mehet az éves forgalom.

A BMS 2021-ben 46,4 milliárd dolláros forgalmával 9%-kal teljesítette túl 2020-as 42,5 milliárd dolláros árbevételét. A zászlóshajónak számító Revlimid eladásai 6%-kal nőttek, míg a legnagyobb, 17%-os növekedést az Eliquis érte el. Az immunoonkológiai szegmensben az Opdivo 7,53 milliárd dolláros forgalmával 8%-os növekedést könyvelhetett el, míg a Yervoy 2%-os csökkenéssel ugyan, de még így is 2 milliárd dollárt hozott.

A BMS várakozásai szerint az Opdivo és az Eliquis térhódítása a következő években is folytatódik majd, és a mostani prognózisok szerint ez a két szer a Yervoy-jal kiegészülve 8-10 milliárddal tolhatja meg az éves forgalmat. Ezért a BMS a következő három évben stabilan 45 és 50 milliárd dollár közötti árbevételre számít.

A GlaxoSmithKline (GSK) 2014-ben óriási változtatást hajtott végre, amikor onkológiai részlegét gyakorlatilag elcserélte a Novartis vakcina üzletágának nagy részére. Ezt követően a GSK növekedési üteme gyorsan nőtt, ám 2017-ben belső csatározások, majd 2020-ban a COVID-19 járvány ütött nagyot a vállalaton. Ezekre a veszélyes folyamatokra azonban a GSK jól reagált, és egyrészt megerősítette vezetését, másrészt sikert ért el a COVID-19 elleni antitest-terápia, a Vir Biotechnology-val közösen fejlesztett szotrovimab értékesítésében. A készítmény 2021-ben 1,26 milliárd dolláros árbevételt ért el, de ennek csaknem a 90%-a az utolsó negyedévben érkezett. A tavalyi évben a GSK két másik készítménye is átütötte az 1 milliárd dolláros álomhatárt: az asztma és COPD indikációkban engedélyezett Trelegy 1,6 milliárd, míg az asztma és hasonló kórképek kezelésére ajánlott Nucala 1,5 milliárd dollárt termelt. Ezek a készítmények segítettek a GSK-t a víz felett tartani, mivel vakcina üzletáguk a koronavírus-járvány idején óriási visszaesést könyvelhetett el (a herpesz zoszter elleni Shingrix forgalma például 2,62 milliárd dollárról 1,72-re esett vissza.) Az idei évben a GSK a biológiai készítményeinek 5-7%-os növekedését várja, a szotrovimab esetében pedig 1,83 milliárd dollárra prognosztizálja az éves forgalmat (bár üzleti várakozásaikban szerepel, hogy a Pfizer készítményének, az orálisan alkalmazható Paxlovidnak a sikere bizonytalanná teheti az antitest-készítmények iránti kereslet alakulását). Bizakodó viszont a szigetországi vállalat a Shingrix jövőjét illetően: 2026-ra már az eladások megduplázódását várja. Az AbbVie és a BMS példájához hasonlatosan a GSK is egy vállalati átalakulás kellős közepén van. Az ágazati trendeknek megfelelően idén le fogja választani magáról a szabad forgalmú készítmények üzletágát, ami tavaly még 13 milliárd dollárt kasszírozott. Ez várhatóan 2022 közepén történik meg, így minden bizonnyal komoly hatása lesz az idei könyv szerinti eredményekre, de a GSK vezetése szerint 2031-re a cég így is elfogja érni a 46 milliárd dolláros forgalmat.

A Sanofi a 2022-es évet megújult arculattal, óriási felvásárlási étvággyal, és azzal a deklarált céllal indította, hogy a legerősebb vállalattá váljon az immunológiai piacon a big pharma cégek között. Ennek érdekében számos felvásárlást hajtottak végre, melyek célpontjai kivétel nélkül immunológiai, immunoonkológiai illetve oltóanyagokkal foglalkozó vállalatok voltak, mint amilyen a teljesség igénye nélkül a Kymab, a Tidal Therapeutics, a Translate Bio, a Kadmon Holdings, az Origimm Biotechnology és az Amunix.

A tavalyi évet 7,1%-os növekedéssel zárták, amelyben komoly szerepet játszott az atópiás dermatitisz terápiájában alkalmazható Dupixent 6 milliárd dollár körül árbevétele. A koronavírus-járvány alatt csalódást keltően alakult viszont a Sanofi influenza-vakcináinak sorsa: árbevételük a negyedik negyedévben 12,4%-kal csökkent, az Egyesült Államokban pedig 48,3%-kal.

Minden jel arra utal, hogy a Sanofi zászlóshajó készítménye középtávon a Dupixent marad. Ezt nem csak a szer kiváló tavalyi piaci teljesítménye támasztja alá, hanem azok a nagyon rózsásnak tűnő kilátások is, amelyek a készítmény folyamatban lévő klinikai vizsgálataival kapcsolatosak. A Dupixent ugyanis több indikációban is olyan jó eredményeket hoz, hogy a potenciális betegkör egyre nagyobbnak tűnik. A készítmény pozitív vizsgálati adatai krónikus spontán csalánkiütés, prurigo nodularis és eozinofil nyelőcsőgyulladás indikációkban már több mint 500 ezer új beteget jelentenének csak az Egyesült Államokban. Nem csoda, hogy a Sanofi becslései szerint a Dupixent összesített árbevétele akár a 14,4 milliárd dollárt is elérheti majd (és ebben még nincs benne számos, jelenleg is futó klinikai vizsgálat potenciális hatása).

Az AstraZeneca (AZ) számára kiváló befektetés volt az Alexion felvásárlása, hiszen csak a C5-gátló Ultomiris és Soliris 3,1 milliárd dollárt javított a cég egyenlegén, ráadásul 2020-hoz képest is 8%-kal nőttek az eladásaik. Az AstraZeneca hagyományos portfoliójának oroszlánrészét azonban még mindig az onkológiai készítmények jelentik, itt négy blockbuster, azaz 1 milliárd dollár feletti forgalmú szert is találunk. Az EGFR-gátló Tagrisso, a PD-L1 blokkoló Imfinzi, a (Merck-kel közös) PARP-gátló Lynparza és a BTK hemato-onkológiai Calquence mindegyike kétszámjegyű növekedéssel zárta az előző évet.

De nem csak az onkológiai részleg teljesített jól: a diabétesz kezelésére ajánlott SGLT2-gátló Farxiga 49%-os növekedést, és 3 milliárd dollár feletti árbevételt mutatott. Ennél is többet, 3,9 milliárd dollárt hozott a konyhára a vállalat COVID-19 elleni oltóanyaga, a Vaxzevria, mindezt úgy, hogy a vakcinát az Egyesült Államokban nem engedélyezték. Az AZ szerint a Vaxzevria eladásai a jövőben sem fognak növekedni, évi 20% körüli csökkenést jósolnak az értékesítésben, és ezt még az Evushield növekvő eladási sem fogják tudni ellensúlyozni.

A 40% körüli éves forgalomnövekedés ellenére az AstraZenecának is létezik egy Achilles-sarka, ez pedig Kína. Az itteni eladások az utóbbi évekig mindig kétszámjegyű növekedést mutattak, tavaly azonban (elsősorban árazási kérdések miatt) ez az ütem 4%-ra csökkent, az utolsó negyedévben pedig már mínusz 9%-ba fordult át. Az AstraZeneca várakozásai szerint ez a folyamat a közeljövőben is folytatódni fog, miközben a globális értékesítéseknél kétszámjegyű növekedési ütemet prognosztizál.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

The top 20 pharma companies by 2021 revenue