A cigaretta árt, de a kávé nem!
Mintegy 200 000 nő és férfi több évtizedes megfigyelésének eredménye, hogy napi néhány csésze koffeint tartalmazó vagy koffeinmentes kávé elfogyasztása szignifikánsan csökkenti a halálozást, kiváltképp azokét, akik soha nem dohányoztak.
A kávéivás világjelenség. Az Európai Unióban minden állampolgár átlagosan 5,20 kg kávét fogyaszt évente. Már több vizsgálat igyekezett fölmérni a kávézás egészségügyi hatásait, de az eredmények – legtöbbször a korlátozott esetszám miatt – nem döntötték el egyértelműen a vitás kérdéseket.
Most rendkívül sok nő és férfi 20–30 esztendei követésével vizsgálta az amerikai Harvard Egyetem munkacsoportja a koffeint is tartalmazó és a koffeinmentes kávéital fogyasztásának a halálozással való összefüggését, az eredmények a Circulation november 16-i számában jelentek meg. A megfigyelések három, jól ismert embercsoport tagjain történtek. Az első csoportot a Nurses Health Study (NHS) résztvevői alkották – ezt a vizsgálatsorozatot 1976-ban azért indítottak el, hogy megfigyeljék az akkor már nők százmilliói által szedett fogamzásgátló készítmények hatását.
Az USA 11 legnépesebb államában élő 30–55 éves hölgyek az egészségügyben dolgoztak, és közülük mintegy 122 ezren mondtak igent a fölkérésre, hogy 2 évenként válaszoljanak a részletes kérdőívre, mely nemcsak az esetleges terhességre vonatkozott, hanem az életmód sok adatát is tartalmazta. A kávézás részleteire az NHS tagjai közül 74 890 hölgy válaszolt.
Az NHS-2 tanulmány 1989-ben indult, azzal a céllal, hogy az orális antikoncipiensek hatásán és esetleges mellékhatásain kívül ismereteket kapjunk a táplálkozás és a különböző életmódi tényezők kockázatot befolyásoló szerepére a kardiovaszkuláris betegségek területén. Ennek résztvevői közül 93 054-en kerültek be a kávé hatásának vizsgálatába. Végül a férfiak sem maradhattak ki. A Health Professionals Follow-Up Study (HPFS) 1986-ban kezdődött, és azt kutatta, hogy életviteli tényezők (táplálkozás, alkohol, dohányzás stb.) milyen szerepet játszanak a rosszindulatú daganatok és a kardiovaszkuláris betegségek kiváltásában. Ebből a népességből 40 557 férfi került be a tanulmányba.
A kutatók Dr. Frank Hu vezetésével 4 évenként gyűjtötték a kávéfogyasztás napi mértékét rögzítő adatokat az 1980-as évek közepétől 2012-ig. Ebben az időszakban 19 524 nő és 12 432 férfi halt meg. A kávét egyáltalán nem ivókhoz képest a kávézók mortalitására vonatkozó relatív hazárd (HR) napi egy csésze kávé fogyasztása esetén 0,95 (95%-os MT: 0,91–0,99), 1–3 csésze fogyasztása mellett 0,91 volt (95%-os MT: 0,88–0,95), a napi 3–5 kávéhoz tartozó HR-érték 0,93 volt (95%-os MT: 0,89–0,97), végül ötnél több kávé a HR 1,02-os értékének felelt meg (95%-os MT: 0,96–1,07). A statisztikai elemzést életkor szerint értékelték.
A kávézás eszerint elsősorban napi 2-3 csésze adagban csökkentette a halálozást, kiváltképp a kardiovaszkuláris betegségekkel, a cukorbajjal és az öngyilkossággal összefüggő mortalitást. A rosszindulatú betegségek okozta halálozás nem csökkent. Feltűnő volt, hogy a kávé kedvező hatása főleg a nem dohányzók csoportjában érvényesült. „A rendszeres kávéfogyasztás alapvető része lehet az egészséges, kiegyenlített étkezésnek” – foglalta össze a vizsgálat tanulságát a munkacsoport vezetője.
