A Covid-19 okozta egészségügyi vészhelyzet erősíti a nemek közötti egyenlőtlenséget

A The Lancet tanulmánya a nők, a Pediatrics elemzése a gyermekek körében vizsgálta a COVID-19 sajátságait.

Clare Wenham, a London School of Economics egészségpolitikusa vezetésével létrejött a az első olyan kutatócsoport, ami azt méri fel, hogy a COVID-19 betegség és járvány eltérő hatást gyakorol-e a férfiakra, illetve nőkre (the Gender and COVID-19 Working Group). A The Lancetben megjelent tanulmányuk (COVID-19: the gendered impacts of the outbreak) szerint eddig sem a globális egészségügyi intézmények, sem az érintett országok kormányai nem foglalkoztak azzal, hogy mennyire érintheti különböző módon a nemeket a járvány, illetve milyen genderspecifikus intézkedések meghozatalára volna szükség. Habár az eddigi adatok szerint egyenlő arányban betegszenek meg a nők és a férfiak, úgy tűnik, hogy a mortalitásban és a vulnerábilitásban vannak különbségek.

 A járvány kitörése során Kínában a férfiak körében 4,7%, a nőknél 2,8% volt a mortalitás, míg Dél-Koreában a megbetegedettek 62%-a volt nő. A mortalitásbeli különbségek magyarázata az immunrendszer eltérő működése mellett az lehet, hogy a COVID-19 kockázati tényezőjének bizonyult dohányzás nagyobb arányban jellemző a férfiakra. Több nő betegre pedig azért lehet számítani, mert világszerte jóval több nő dolgozik a fertőzés szempontjából veszélyeztetett munkakörökben: az egészségügyi munkaerő 67%-a nő (a járvány által leginkább érintett kínai Hubei tartományban az egészségügyben dolgozók több mint 90%-a nő).

 Az otthoni izoláció és a karanténnak is eltérő hatása van a nőkre; vészhelyzetekben megnő a családon belüli erőszak, így pl. egy földrengés kapcsán Új-Zélandban 53%-os, míg a Katrina hurrikán kapcsán az USA-ban majdnem 100%-os növekedést regisztráltak. A járvány során kialakuló izoláció miatt megszűnik annak a lehetősége, hogy a nők és a gyermekek segítséget kapjanak a családon belüli erőszak ellen, és a nemek közötti egyenlőtlenség az egészségügyi vészhelyzetben tovább élesedik, figyelmeztetnek a szakértők. Az intézménybezárások és az otthoni izoláció a fizetett gazdaságból (bölcsőde, óvoda, iskola, bébiszitter, idősgondozás, betegápolás) ismét a fizetetlen női munka felé tereli a gondoskodást és az ápolást, és mint az Ebola-járvány példája mutatja, a COVID-19-járvány végeztével a női fizetések lassabban fognak visszatérni a korábbi szintre: a járvány torzító hatásai évekig fognak tartani.

 Bár kevés COVID-19-témájú tanulmány foglalkozik speciálisan a nőkkel, az immunválasz kinetikáját feltáró, Nature Medicine-ben publikált ausztrál esettanulmány egy 47 éves wuhani nő betegséglefolyását vizsgálva állapította meg, hogy a gyógyulás az influenzafertőzés kapcsán megfigyelthez hasonlóan alakul (Breadth of concomitant immune responses prior to patient recovery: a case report of non-severe COVID-19). Az alapbetegségtől mentes, enyhe-közepesen súlyos COVID-19-betegségben szenvedő nő 14 nap alatt gyógyult meg; immunrendszerének aktiválódását tüneteinek javulása előtt 3 nappal ugyanazoknak az immunsejteknek a megszaporodása jelezte előre, amik az influenza tüneteinek javulása előtt is megjelennek (antitestszekretáló sejtek, follikuláris T-helper sejtek, aktivált CD4+ T-, valamint CD8+ T-sejtek). Az immunológiai változások a tünetek megszűnte után 1 hétig voltak kimutathatók. A mellkasröntgen által a tünetek jelentkezése utáni 5. napon mellkasröntgenen kimutatott kétoldali tüdőinfiltrátumok a 10. napra tisztultak fel; a kezelés során csak intravénás folyadékpótlást alkalmaztak.

 A Pediatrics-ban megjelent tanulmány (Epidemiological Characteristics of 2143 Pediatric Patients With 2019 Coronavirus Disease in China) nem talált szignifikáns eltérést a nemek között a megbetegedések arányában, és azt is megállapította, hogy bár a gyermekek megbetegedése általánosságban kevésbé súlyos, mint a felnőtteké (a gyermekek körében a fertőzések 90%-a volt tünetmentes, enyhe vagy közepesen súlyos lefolyású), valamennyi életkori csoportba tartozó gyermek fogékony a fertőzésre. Az egy éven aluli csecsemők különösen veszélyeztetettek, körükben súlyosabb tünetek alakulhatnak ki.