A COVID-betegség neurokognitív következményei

A COVID-19-nek számos poszt-akut következménye van, különösen azoknál, akik a COVID-19 miatt kórházba kerültek. Ezek a tünetek az akut fertőzés után 6-12 hónappal is fennmaradhatnak.

Egy széleskörű, népességi alapú vizsgálatban a kutatók folyamatosan fennálló – az akut fertőzés előtt még nem jelentkezett - új tünet-együttest találtak, pl. a 6 hónap után is fennálló fáradtságot, neurokognitív zavarokat, mellkasi tüneteket, szaglási és ízérzési zavarokat, szorongást/depressziót. Ez az öt tünetcsoport 20%-nál gyakrabban jelentkezett. A három leggyakoribb tünet (a fáradtság, a neurokognitív eltérések és a mellkasi tünetek) gyakran zavarokat kelt a napi életben és tevékenységben, a munkaképességet pedig leginkább a fáradtság és a neurokognitív zavarok befolyásolják.

A kutatók Dél-Németország négy geográfiai régiójában népességi alapú retrospektív vizsgálatukba olyan 18 és 65 év közötti személyeket vontak be a vizsgálatba, akiknek 2020. októbere és 2021. márciusa között PCR-teszttel igazolt COVID fertőzése volt. Az akut fertőzés után 6 és 12 hónappal elemezték a tüneteket és értékelték a gyakoriság szerinti különbségeket (PD-ket) és megadták azok gyakoriságának százalékos arányát (PR-t) a fertőzés előtti állapothoz viszonyítva. Mérték a tünetek súlyosságát, csoportosulását, a kockázati faktorokat az általános egészségi állapot visszatérésének és a munkaképesség alakulásának függvényében.

A legfontosabb eredmények

A 44,1 éves átlagos életkorú, 59,8%-ban nőket tartalmazó (előzetesen 3,5%-ban COVID-os) 11,710 személyből álló betegcsoportot átlag 8,5 hónapig követték. A legismertebb tünetek - gyors fizikai kimerülés, légszomj, koncentrációs nehézségek, krónikus fáradtság, memória-zavarok, szaglás eltérések - 20%-kal gyakoribbak voltak, mint a fertőzés előtt (PD>20%), és 5%-nál nagyobb arányban jelentkeztek (PR>5%). Az eredeti fertőzés súlyossága és a női nem viszont állandó kockázati faktorként szerepelt a közepes hosszúságú poszt-COVID szindróma kialakulásában. Az előfordulás százalékos aránya férfiaknál és nőknél is jelentős volt még a mérsékelt akut fertőzéses személyeknél is, a poszt-COVID tünetek nagyértékben érintették a fiatalokat is. Az általános egészségi állapot rosszabbodásában és a munkaképesség csökkenésében leginkább a fáradtság (37,2%-os PD) és a neurokognitív zavarok (31,3%-os PD) játszottak döntő szerepet. Gyakori és jelentős volt a mellkasi tünetek megjelenése, a szorongás/depresszió, a fejfájás/szédülés és a fájdalom, amelyek erőteljesen befolyásolták a munkaképességet (de ezek a nemek és az életkor függvényében kissé változtak).

Amennyiben a napi életre legalább mérsékelt hatással bíró új tüneteket és az általános állapot és munkaképesség kevesebb, mint 80%-ban javulását vesszük, akkor az összes poszt-COVID szindróma 28,5%-ban fordult elő (életkorhoz és nemhez illesztés után 26,5%-ban).

A vizsgálat korlátai

A vizsgálat interpretálhatóságának egyik korlátozó tényezője, hogy a résztvevők maguk sorolták fel a tüneteiket és nem került sor azok orvosi ellenőrzésére. A betegek beszámolóiban torzítások lehetnek – különösen a neurokognitív következmények tekintetében - amennyiben a beteg régebbi tüneteit fogalmazza meg. A vizsgálat közepes méretű egyetemi városokban történt, így a válaszadók képzettebbek voltak az általános népességnél, ezért az eredmények nem általánosíthatók. A kutatók csak egyetlen módszert használtak a tünetek csoportosítására, más megközelítések használata másképp jellemezné a betegeket és valószínűleg nagyobb csoportokat alakítana ki.

Jelentős eredmény azonban, hogy a vizsgálat ismételten rávilágít: a betegek által említett számos poszt-akut tünet és következmény, különösen a fáradtság és a neurokognitív zavarok 6 és 12 hónappal az akut fertőzés után is kifejezettek,különösen a fiatal és középkorú felnőttek esetén és a mérsékelten súlyos akut SARS-CoV-2 fertőzés után. Ezek jelentősen befolyásolják az általános állapotot és a munkaképességet. A poszt-COVID következmények sokasága érinti az egyént és a társadalmat is, ezért sürgősen tisztázni kellene a biológiai eltérések hátterét és azok okait, melyek egy adekvát kezeléshez és egy hatásos rehabilitációhoz vezethetnének.

 

Forrás:

 Susan Kreimer for Medscape. Neurocognitive sequelae of COVID-19 6 to 12 months after acute infection. First Look. March 29, 2022.

Peter RS, Nieters A, Kräusslich H-G, et al. Prevalence, determinants, and impact on general health and working capacity of post-acute sequelae of COVID-19 six to 12 months after infection: a population-based retrospective cohort study from southern Germany. MedRxiv preprint. doi: https://doi.org/10.1101/2022.03.14.22272316

Dr. N. T.
a szerző cikkei

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.