A COVID-betegség neurokognitív következményei

Egy széleskörű, népességi alapú vizsgálatban a kutatók folyamatosan fennálló – az akut fertőzés előtt még nem jelentkezett - új tünet-együttest találtak, pl. a 6 hónap után is fennálló fáradtságot, neurokognitív zavarokat, mellkasi tüneteket, szaglási és ízérzési zavarokat, szorongást/depressziót. Ez az öt tünetcsoport 20%-nál gyakrabban jelentkezett. A három leggyakoribb tünet (a fáradtság, a neurokognitív eltérések és a mellkasi tünetek) gyakran zavarokat kelt a napi életben és tevékenységben, a munkaképességet pedig leginkább a fáradtság és a neurokognitív zavarok befolyásolják.

A kutatók Dél-Németország négy geográfiai régiójában népességi alapú retrospektív vizsgálatukba olyan 18 és 65 év közötti személyeket vontak be a vizsgálatba, akiknek 2020. októbere és 2021. márciusa között PCR-teszttel igazolt COVID fertőzése volt. Az akut fertőzés után 6 és 12 hónappal elemezték a tüneteket és értékelték a gyakoriság szerinti különbségeket (PD-ket) és megadták azok gyakoriságának százalékos arányát (PR-t) a fertőzés előtti állapothoz viszonyítva. Mérték a tünetek súlyosságát, csoportosulását, a kockázati faktorokat az általános egészségi állapot visszatérésének és a munkaképesség alakulásának függvényében.

A legfontosabb eredmények

A 44,1 éves átlagos életkorú, 59,8%-ban nőket tartalmazó (előzetesen 3,5%-ban COVID-os) 11,710 személyből álló betegcsoportot átlag 8,5 hónapig követték. A legismertebb tünetek - gyors fizikai kimerülés, légszomj, koncentrációs nehézségek, krónikus fáradtság, memória-zavarok, szaglás eltérések - 20%-kal gyakoribbak voltak, mint a fertőzés előtt (PD>20%), és 5%-nál nagyobb arányban jelentkeztek (PR>5%). Az eredeti fertőzés súlyossága és a női nem viszont állandó kockázati faktorként szerepelt a közepes hosszúságú poszt-COVID szindróma kialakulásában. Az előfordulás százalékos aránya férfiaknál és nőknél is jelentős volt még a mérsékelt akut fertőzéses személyeknél is, a poszt-COVID tünetek nagyértékben érintették a fiatalokat is. Az általános egészségi állapot rosszabbodásában és a munkaképesség csökkenésében leginkább a fáradtság (37,2%-os PD) és a neurokognitív zavarok (31,3%-os PD) játszottak döntő szerepet. Gyakori és jelentős volt a mellkasi tünetek megjelenése, a szorongás/depresszió, a fejfájás/szédülés és a fájdalom, amelyek erőteljesen befolyásolták a munkaképességet (de ezek a nemek és az életkor függvényében kissé változtak).

Amennyiben a napi életre legalább mérsékelt hatással bíró új tüneteket és az általános állapot és munkaképesség kevesebb, mint 80%-ban javulását vesszük, akkor az összes poszt-COVID szindróma 28,5%-ban fordult elő (életkorhoz és nemhez illesztés után 26,5%-ban).

A vizsgálat korlátai

A vizsgálat interpretálhatóságának egyik korlátozó tényezője, hogy a résztvevők maguk sorolták fel a tüneteiket és nem került sor azok orvosi ellenőrzésére. A betegek beszámolóiban torzítások lehetnek – különösen a neurokognitív következmények tekintetében - amennyiben a beteg régebbi tüneteit fogalmazza meg. A vizsgálat közepes méretű egyetemi városokban történt, így a válaszadók képzettebbek voltak az általános népességnél, ezért az eredmények nem általánosíthatók. A kutatók csak egyetlen módszert használtak a tünetek csoportosítására, más megközelítések használata másképp jellemezné a betegeket és valószínűleg nagyobb csoportokat alakítana ki.

Jelentős eredmény azonban, hogy a vizsgálat ismételten rávilágít: a betegek által említett számos poszt-akut tünet és következmény, különösen a fáradtság és a neurokognitív zavarok 6 és 12 hónappal az akut fertőzés után is kifejezettek,különösen a fiatal és középkorú felnőttek esetén és a mérsékelten súlyos akut SARS-CoV-2 fertőzés után. Ezek jelentősen befolyásolják az általános állapotot és a munkaképességet. A poszt-COVID következmények sokasága érinti az egyént és a társadalmat is, ezért sürgősen tisztázni kellene a biológiai eltérések hátterét és azok okait, melyek egy adekvát kezeléshez és egy hatásos rehabilitációhoz vezethetnének.

Forrás:

 Susan Kreimer for Medscape. Neurocognitive sequelae of COVID-19 6 to 12 months after acute infection. First Look. March 29, 2022.

Peter RS, Nieters A, Kräusslich H-G, et al. Prevalence, determinants, and impact on general health and working capacity of post-acute sequelae of COVID-19 six to 12 months after infection: a population-based retrospective cohort study from southern Germany. MedRxiv preprint. doi: https://doi.org/10.1101/2022.03.14.22272316