A csonthéjas magvak fogyasztása késlelteti a 2-es típusú diabetes kialakulását
Napi egy maréknyi csonthéjas mag (pisztácia, mandula) elfogyasztása –elsősorban testsúlyfelesleg esetén- védhet a 2-es típusú diabetes kialakulása ellen.
Spanyol és amerikai kutatók a European Congress of Obesity (ECO) 21. kongresszusán (2014. május, Szófia) arról számoltak be, hogy a csonthéjas magvak fogyasztása magas kockázatú betegekben késleltetheti a 2-es típusú diabetes kialakulását.
A Virgili Egyetem (Reus, Spanyolország) táplálkozási szakértője, Dr. Mónica Bulló azt javasolja:„amikor csak tehetjük, együnk egy marék magot”. A vizsgálatban résztvevő 49 túlsúlyos, vagy obes, diabetest megelőző állapotban lévő beteg táplálékához 4 hónapon keresztül napi 57 gramm pisztáciát adva az éhezési vércukor, az inzulin és az inzulin-rezisztencia értékének szignifikáns csökkenését észlelték, miközben a betegek testsúlya nem változott. Dr. Bulló hozzátette, a magvak fogyasztása az LDL-koleszterin-, a trigliceridek- és a vércukor koncentráció csökkentése révén mérsékli a koronária-megbetegedések kockázatát, ráadásul 2-es típusú diabetesben csökkenti az evés utáni vércukor- és inzulin-szinteket. A magvak tápláló ételek, egészséges lipid-profillal, különösen a pisztáciában van sok antioxidáns.
Egy másik vizsgálatban hasonló következtetésre jutottak az indianai West Lafayette Purdue Egyetemen. Dr. Sze Yen Tan diabetesre nagy kockázattal rendelkező 137 betegek egyik csoportjának 4 héten keresztül napi 43 gramm mandulát adott a reggeli vagy az ebéd mellé (plusz 250 kalória), egy másik csoportjuk csak csipegette a magokat, míg a harmadik csoport nem kapott magvakat. A magvakat evők kevésbé éreztek éhséget, gyakrabban volt teltség-érzésük, alacsonyabb volt a posztprandiális vércukor szintjük, és nem is híztak. Dr. Tan megjegyezte, hogy az US Department of Agriculture az egészséges táplálkozás mellé javasolja napi kb. 43 gramm mandula elfogyasztását is.
A spanyol egyetem másik kutatója, Dr. Hernández Alonso 54 túlsúlyos, vagy obes prediabeteszes betegnek adott (egy marék, vagyis) 57 gramm pisztáciát naponta, 4 hónapon keresztül, a betegek másik csoportja nem kapott magvakat. Mindkét csoport „mediterrán” diétán élt, napi 1900-2500 napi kalóriát fogyasztott, de a kontroll csoport olivaolajat kapott a pisztácia helyett. Két hét kimosási periódus után a két csoport cserélt. A BMI nem változott, de az éhezési vércukor, az inzulin és az inzulin-rezisztencia markerek jelentősen csökkentek a pisztáciát kapók csoportjában a kontroll diétát kapókhoz képest (p<0,001). A HbA1c és a szérum LDL-koleszterin-szint nem szignifikáns mértékben csökkent. A pisztáciát kapó csoportban az egyéb metabolikus kockázati markerek: fibrinogén, glukagon-like peptid-1 (GLP-1), oxidált LDL, thrombocyta faktor-4 markerek is jelentősen csökkentek a kontrollhoz képest (p<0,05). Dr. Bulló szerint a pisztácia rendszeres fogyasztása csökkentheti az inzulin-reziszenciát, ezáltal védhet a 2-es típusú diabetes kialakulása ellen, de ezekből a bizonyítékokból még korai lenne messzemenő következtetéseket levonni.
Írásunk a következő közlemény alapján készült:
