A gyakori költözés megbetegít

A gyermek- és fiatalkori gyakori lakhelyváltozás káros hatással lehet a későbbiek során. A gyermekkorban átélt költözések számának növekedésével együtt nő a felnőttkorban elkövetett erőszakos bűncselekményeknek, az öngyilkossági kísérleteknek, a mentális zavarok kialakulásának, és a drogfogyasztásnak a kockázata. Ezen túlmenően annak valószínűsége is fokozódik, hogy az illető már középkorúként meghal. A 12-14 évesek körében a költözések és a hosszútávú káros következmények közötti összefüggés különösen erős, számolt be egy angol-dán kutatócsoport az American Journal of Preventive Medicine nemrég megjelent számában. A szülők képzettsége és anyagi körülményei ebben nem játszanak fontos szerepet. A tanároknak és orvosoknak viszont jobban tisztában kellene lenniük azzal, hogy a sokat költöző, más városokból és/vagy országokból érkező gyerekeknek a költözések miatt akár súlyos problémáik is lehetnek.

Roger Webb (University of Manchester, UK) és kollégái szerint további kutatásokkal lehetne feltárni, hogy a gyerekkori lakhelyváltozásnak miért ilyen jelentős a hatása. A szóban forgó tanulmányban dán szülők közel 1,5 millió, 1971-1997 között, Dániában született gyerekének adatait rögzítették. Minden, a gyermekek 15. születésnapjáig lezajlott lakhelyváltozást dokumentáltak. A városon belüli költözéseket nem vették figyelembe. Az adott város nyilvántartásának segítségével 2013-ig minden erőszakos bűncselekményt, öngyilkossági kísérletet, mentális megbetegedést, kábítószerrel való visszaélést, valamint a halálozási okokat megállapították. Továbbá a szülők képzettségi, anyagi és foglalkoztatottsági állapotáról is gyűjtöttek adatokat. A rendelkezésre álló nemzeti adatnyilvántartás miatt Dánia az egyetlen olyan ország, ahol egy ilyen tanulmányt el lehet végezni, mondja Webb.

Az első 15 életévben a gyerekek 37 százaléka legalább egyszer más városba költözött. Az ehhez kapcsolódó negatív következmények annál súlyosabbnak bizonyultak, minél idősebb volt a gyermek a lakhelyváltozás idején. Minden korosztályra érvényes az a megállapítás, hogy minél több a költözés, annál jelentősebbek a kimutatható hatások a későbbi életben. Nő a valószínűsége az öngyilkossági kísérleteknek, az erőszakos bűncselekmények elkövetésének, a pszichiátriai kezeléseknek és a drogfogyasztásnak. Valamint a baleset vagy betegség következtében való elhalálozás kockázata is fokozódik. A várakozásokkal ellentétben a szülők alacsony jövedelme, alacsony képzettsége és munkahelyi bizonytalansága nem erősítette tovább a költözés negatív hatásait.

Elméletileg a kevésbé kiváltságos családok gyakori költözései a pszichoszociális problémák előjelei lehetnének. Ez esetben a rendezetlen családi élet lenne a valódi kiváltó ok, hogy a gyerekek majd felnőttként lelki és testi problémáktól szenvednek. Mivel azonban az igazolt szoros összefüggés minden társadalmi-gazdasági rétegnél azonos mértékben erős, a szerzők szerint a gyakori lakhelyváltozások önmagukban elfogadhatók lehetséges okként. Különösen az iskolás gyerekeknek okozhat nagy stresszt egy új lakhely. A korábbi szociális kapcsolatok megszűnnek, az új környezetben új barátságokat kell kötniük. Ráadásul ezzel egyidőben a pubertás is jelentős változásokat hoz az életükbe. Éppen ezért az iskoláknak, az egészségügyi és szociális szolgáltatóknak fokozottan figyelniük kell arra, hogy a serdülőkorú gyerek egy új lakhelyen különös gondozást igényel a szülők képzettségi és jövedelmi viszonyaitól függetlenül.

Forrás: Wissenschaft aktuell