A gyógyszer jó, a sajtója nem mindig
A koleszterincsökkentő sztatinok világszerte javították a halálozást. Dán kutatók új vizsgálata azt igazolta, hogy a mellékhatásaira vonatkozó rossz hírek miatt a betegek közül sokan abbahagyják a kezelést, és ebből a csoportból többen halnak meg kardiovaszkuláris betegségben, mint abból, amelyik terápiahű marad.
Világszerte nagy vizsgálatok bizonyították: a vér koleszterinszintjének csökkentése olyan szignifikánsan javítja a kardiovaszkuláris halálozást, hogy vezető kardiológusok egy csoportja azt javasolta, bizonyos életkor fölött a laboratóriumi eredményektől függetlenül mindenki szedjen sztatint. Ezt a végletes ajánlást igen hamar leszavazták, de a sztatinterápia széles körben elterjedt, kedvező hatásai mind többfelé érvényesültek. A közelmúltban itt is beszámoltunk arról a tanulmányról, illetve metaanalízisről, amely szerint a sztatinkezelés jelentősen mérsékli a szürkehályog előfordulási gyakoriságát.
Minden hatásos kezelésnek vannak mellékhatásai, s természetesen ezekről is be kell számolni, pontosan, korrekt módon. A nagyközönséget tájékoztató média nincs könnyű helyzetben, és a feladatának gyakran nem is tud megfelelni. Egy új, hatásos gyógyszer átmenetileg csodaszernek minősülhet, másfelől nemkívánatos hatásaira is felhívják a figyelmet a szakemberek.
A sztatinok minden szakértő szerint a legbiztonságosabb gyógyszerek közé tartoznak, de vannak mellékhatásaik: vázizomgörcsök, fáradékonyság és igen ritkán rabdomiolízis, izomkárosodás. Ezek elsősorban a gyógyszerszedés első félévében fordulnak elő, és a készítmény cseréjével általában megoldhatók. A média azonban gyakorta mérlegelés nélkül elítéli a mellékhatásokat, ezzel megzavarja a beteget. Ez történt a sztatinok vizsgálati adatai esetében is.
Két dán kutató, Børge Grønne Nordestgaard professzor és Sune Fallgaard Nielsen a helyi sajtó anyagát nézte át 1995. januártól 2011 végéig. Nemcsak a nyomtatott információkat, hanem a dán folyóiratokat, tévéműsorokat, rádióadásokat, webközleményeket is összegyűjtötték és osztályozták. A dán médiában összesen 1931 sztatinokkal foglalkozó sajtóanyagot találtak. Ezek közül 110 anyag elítélően tárgyalta ezeket a gyógyszereket, semleges volt 1090, támogató 731. A tanulmányt a European Heart Journal közölte decemberben. A statisztikai elemzés alapján a sztatinokra vonatkozó negatív hírek 9%-kal növelték, a semleges beszámolók 2%-kal és a pozitív beszámolók 8%-kal csökkentették azoknak a betegeknek az arányát, akik a gyógyszer szedését fél éven belül abbahagyták.
„Azt tapasztaltuk, hogy a sztatinkészítmények hátrányainak részletezése hozzájárult a gyógyszer szedésének abbahagyásához, és felelőssé tehető a szívrohamok 2%-áért, illetve a kardiovaszkuláris mortalitás 1%-áért – mondotta Nordestgaard professzor. – Akik korán befejezik a sztatinterápiát, 26%-kal nagyobb eséllyel kapnak infarktust és 18%-kal valószínűbb, hogy kardiológiai kórkép következtében halnak meg, mint a sztatint folyamatosan szedő betegek. Nem állíthatjuk, hogy a sztatinterápiát kedvezőtlennek beállító hírek okozzák a terápia abbahagyását, de úgy tűnik, a szerepük nem elhanyagolható. Az ok-okozati kapcsolat közvetlenül nem igazolható, de a sztatinterápia elhagyása értelmetlen szívhalál esetek oka lehet” – hangsúlyozták a dán kutatók.
A koppenhágai szakértők 694 900, 40 évesnél idősebb beteget azonosítottak, akik 1995 januárja és 2010 decembere között sztatint kaptak, és egészségi állapotukat 2011 végéig követték. A megfigyelési időszakban a sztatint szedő betegek aránya 1%-nál kevesebbről 11%-ra nőtt. A kezelést abbahagyók főleg férfiak voltak (5%), városban éltek (13%), és többen voltak közöttük nem dán származásúak (67%). A sztatinokra vonatkozó kedvező hírekkel összefüggésben a terápia abbahagyása csökkent. A negatív médiaanyagok hiányában a sztatinok szedésének abbahagyása a teljes népességben 1,3%-ra csökkenne.
