A gyógyszeres abortusz hatékonysága
A mifepriston-misoprostol kombinációs kezeléssel végzett gyógyszeres abortusz kedvezőbb az egyedüli misoprostol kezelésnél.
Korai vetélés esetén az uterus aspirációjának egyik alternatívája a gyógyszeres kezelés. A gyógyszeres abortusz előírásai országonként változnak, ráadásul a módszer egyes országokban, így hazánkban sem engedélyezett (a szer forgalomba hozatali engedélyét a kellő mennyiségű klinikai tapasztalat hiánya miatt visszavonták).
A New England Journal of Medicine-ben megjelent közleményében Dr. Courtney A. Schreiber (University of Pennsylvania, Philadelphia) és munkatársai a mifepristonnal végzett előkezelés utáni misoprostol kombinált kezelés hatásosságát és biztonságosságát hasonlították össze az egyedüli mifepristonnal végzett kezelés hatásosságával és biztonságosságával.
A vizsgálatba 300, 18 évnél idősebb nőt vettek be, akik intrauterin terhessége az ultrahang vizsgálat szerint a 5-12. befejezett hétben volt. A kutatók találomra két csoportba osztották a betegeket: az egyik csoportban (n = 149) 200mg mifepriston tablettát kaptak a rendelőben, melynek adását 24 órával később a hüvelybe helyezett 800µg (4 X 200µg) misoprostollal egészítettek ki. A másik csoportban (n = 151) a betegek csak a 800µg hüvelyi misoprostol kezelést kapták. Mindkét csoportban a betegek saját otthonukban, maguknak helyezték fel a hüvelyi kiszerelésű misoprostolt. A vizsgálatban résztvevők a misoprostol felhelyezés után 1-4. nappal jelentkeztek hüvelyi ultrahangra és kontrollra. Átlagosan 3 nappal a misoprostol beavatkozás után a kezelés sikeresnek volt tekinthető (magzatburok egyetlen adag misoprostol után kiürült, és nem kellett a gyógyszeres kezelést követő 30 napon belül további orvosi beavatkozást végezni) az egyedüli misoprostol kezelés után 67,1%-ban (149-ből 100 asszony), de a mifepriston előkezelés utáni misoprostol kombinált kezelést kapóknál ez az érték 83,8%-os volt (149 asszonyból 124). Amennyiben a korai terhesség nem szakadt meg, az asszonyoknak választási lehetőségként még egy adag misoprostolt, várakozást vagy sebészi beavatkozást ajánlottak. Ezen hölgyek 41%-a a várakozás mellett volt, 27% választotta a második adag misoprostolt, és 31%-uk inkább az uterus vákumos kiürítése mellett döntött. A vizsgálat 30. napjáig a kombinált kezelést kapóknál mindössze 8,8%-ban, az egyedüli misoprostol kezelést kapóknál 23,5%-ban volt szükség vákumos aspirációra (RR: 0,37).
A kutatók kb. 30 nappal a kezelések után telefonbeszélgetést folytattak a vizsgálatban résztvevő asszonyokkal. A vérzés átlagos értéke egy 1-től 3-ig terjedő skálán mindkét csoportban kb. 1,8-as volt, a fájdalom mértéke szintén egyformán 2,7-nek adódott. A mellékhatások azonosak voltak, kivéve a hányást, ami a mifepristonnal előkezelteknél jóval gyakoribb volt (27% vs 15%). A vizsgálat végeztével a betegek 90%-a mindkét csoportban „jónak”, vagy „neutrálisnak” nevezte a gyakorlatot. A kombinált csoportból 87,0%-ban, az egyedüli misoprostol csoportból 89,6%-ban ajánlották a beavatkozást barátnőjüknek is. Mindkét csoportból a többség (>65%) ismételt korai vetélés esetén újra a gyógyszeres kezelést választaná.
A tanulmányhoz mellékelt szerkesztőségi közleményben Dr. Carolyn L. Westhoff (Columbia University Medical Center, New York City) is egyetértett abban, hogy a mifepriston adagolást követő misoprostol kezelés biztonságos tűnik, és az egyedüli misoprostol kezelésnél jobb, gyors eredményre vezet, továbbá alkalmazásával el lehet kerülni az aspirációs beavatkozást. Hozzátette azt is, hogy „az eredmények a szekvenciális adagolási séma mellett szólnak, ezt kell kezelési standardnak elfogadni”.
Forrás:
