A hosszú COVID többnyire enyhe tünetekkel kezdődik
A Journal of the American Medical Association-ban megjelent elemzés azt mutatta, hogy a hosszú COVID-ban szenvedő emberek 90%-a kezdetben csak enyhe COVID-tüneteket tapasztalt.
"A hosszú COVID tipikus tünetei a fáradtság, a légszomj és a kognitív problémák -elsősorban az agyi köd – vagy ezek kombinációja: Ezek a szerzők, a Washingtoni Egyetem kutatói szerint olyan mértékben befolyásolták az érintettek mindennapi életét, olyan súlyos hatásúak, mint a traumás agysérülések okozta hosszú távú zavarok.
A kutatócsoport 54 tanulmány adatait elemezte. A közlemények 22 nemzet 1,2 millió olyan betegének adatait tartalmazták, akik COVID-tünetekről számoltak be. A hosszú COVID-ot úgy definiálták, hogy a tünetek még 3 hónappal az első fertőzés után is fennállnak és legalább 2 hónapig tartanak.
Meta-analízisük szerint a nőknél kétszer akkora a hosszú COVID kifejlődésének a kockázata, mint a férfiaknál, és négyszer akkora, mint a gyermekeknél, továbbá 7 megfertőzött emberből 1-nél még egy évvel a SARS-CoV-2 fertőzés után is észlelhetők a tünetek. A COVID miatt kórházba került betegeknél nagyobb valószínűséggel alakult ki hosszú COVID, de a legtöbb COVID-beteg nem szorult kórházi kezelésre. A cikkekben szereplő legtöbb beteg, még az Omicron törzs dominánssá válása előtt fertőződött meg, tehát az adatok az eredeti, vad vírustörzs okozta long-COVID eseteket tükrözik. Nem világos, hogy az Omicron fertőzések is ilyen arányban eredményeznek-e hosszú COVID-fertőzést, de az eddig rendelkezésre álló adatok alacsonyabb long-COVID kockázatot mutatnak.
A hosszú COVID nagyon erősen befolyásolja az érintettek életét és munkaképességét, ezért a szerzők szerint a kutatóknak prioritásként kell kezelniük long-COVID hatékony és megfizethető gyógymódjainak megtalálását.
Forrás:
Global Burden of Disease Long COVID Collaborators: Estimated Global Proportions of Individuals With Persistent Fatigue, Cognitive, and Respiratory Symptom Clusters Following Symptomatic COVID-19 in 2020 and 2021 JAMA. 2022;328(16):1604-1615. doi:10.1001/jama.2022.18931 https://jamanetwork.com/journals/jama/fullarticle/2797443