A húgysavszint új értelmezése a köszvény kezelésében
Új kutatási eredmények szerint a köszvény agresszívabb húgysav-csökkentő eljárásokkal is kezelhető lehetne, mivel az alacsony húgysavszint nem önmagában jelent kockázatot, hanem egy társbetegség fennállására utaló jel.
- Allopurinol köszvényes vesebetegeknek
- Allopurinol és febuxostat köszvényben
- Húgysav riadó! Ami ma nem fáj, holnap nem is bánt?
- Húgysavcsökkentő terápia és az idült vesebetegség progressziója
- A kettős energiájú CT alkalmazása a köszvény diagnosztikájában és a terápiamonitorozásban
- Az immunizáció szerepe a köszvényes rohamok provokálásában
A jelenleg érvényben levő terápiás ajánlások általában kitérnek arra, hogy köszvény kezelésénél a húgysavszint ne csökkenjen egy meghatározott biztonságos küszöbérték alá: az Európai Reumatológiai Társaságok Szövetsége például 3 mg/dl-es alsó határértéket javasol. Az Arthritis & Rheumatology című szaklapban megjelent cikk szerint azonban az alacsony húgysavszint önmagában nem feltétlenül jelent halálozási kockázatot, hanem valamilyen más betegség jele lehet. A tanulmány szerzője, Dr. Joshua Baker, a philadelphiai Pennsylvaniai Egyetem reumatológus és epidemiológus docense ezért lehetségesnek tartja a köszvény korábbiaknál agresszívebb terápiás megközelítését anélkül, hogy ez hosszú távú egészségügyi aggályokkal járna. Korábbi kutatások a magas húgysavszintet a túlzott testzsírtartalommal, az alacsony szintet pedig a vázizomzat tömegének csökkenésével hozták összefüggésbe. Az epidemiológiai vizsgálatok U-alakú kapcsolatot mutattak ki a húgysav szintje és a halálozási kockázat között, ami arra utal, hogy a nagyon magas és a nagyon alacsony húgysavszint is káros lehet. Ez az összefüggés azonban nem minden esetben igaz, például a peglotikáz hatóanyaggal (Krystexxa) refrakter köszvény indikációban végzett klinikai vizsgálat során nem mértek gyakoribb elhalálozást azon betegek körében, akiknél a húgysavszint 2 mg/dl alá süllyedt.
Az alacsony húgysavszint jelentette egészségügyi kockázat alaposabb feltárása érdekében Baker és munkatársai az 1999-2006 közötti Nemzeti Egészség- és Táplálkozásvizsgálati Felmérés (NHANES) 13 979 résztvevőjének adatait vették elemzés alá. Az adatsor tartalmazta az egész testre kiterjedő, kettős energiájú röntgenabszorpciós (DXA) módszerrel végzett méréseket, valamint a betegek húgysavszintjeit is. A kutatók szerint ez a mérés többet elárul egy személy általános egészségi állapotáról, mint a testtömegindex (BMI), amely nem tesz különbséget a zsír- és az izomtömeg között. Az alacsony húgysavszintet nők esetében 2,5 mg/dl, férfiaknál pedig 3,5 mg/dl-nél határértékkel definiálták. Az eredmények szerint az alacsony húgysavszintű emberek 29%-ának alacsony volt a sovány testtömege (lean body mass), szemben a normális húgysavszintű emberek 16%-ával. A különbség statisztikailag szignifikáns volt (P = 0.001). Összefüggést találtak az alacsony húgysavszint és a fokozott halálozás között (kockázati arány [HR], 1,61; 95% CI, 1,14-2,28; P = 0.008) is, ám ez a korreláció elvesztette statisztikai szignifikanciáját, amikor a kutatók korrigálták a testösszetételt és a testsúlycsökkenést (HR, 1,30; 95% CI, 0,92-1,85; P = 0.13). Baker úgy véli, hogy az emelkedett halálozás és az alacsony húgysavszint közötti összefüggés olyan állapotokkal magyarázható, mint a rák vagy a tüdőgyulladás, amelyek egyrészt növelhetik a halálozás kockázatát, másrészt az izomtömeg csökkentése révén csökkenthetik a húgysavszintet.
"Eredményeink szerint az alacsony húgysavszint olyan embereknél volt megfigyelhető, akik valamilyen társbetegség miatt fogytak, és ez magyarázza a korrelációt a kedvezőtlen hosszú távú kimenetelekkel” – fejtette ki Baker.
A kutatók szerint az izom-zsír arány nem tudta megmagyarázni a magas húgysavszinthez kapcsolódó halálozási kockázatot. Azoknál a betegeknél, akiknél a húgysav szintje meghaladta az 5,7 mg/dl-t, magasabb volt a halálozás kockázata, és ez még a testösszetétel statisztikai kiigazítása után is fennállt.
Mehdi Fini, a University of Colorado (Denver) kutatója szerint a húgysavszint csökkentésére használt gyógyszerek olyan mellékhatásokat okozhatnak, amelyek növelhetik a halálozást. Emellett - mondta - fontos megérteni a társbetegségek szerepét is. Bizonyítékokkal rendelkezünk arra vonatkozóan, hogy az alacsony húgysavszint összefügg a vese-, szív- és érrendszeri, valamint a tüdőbetegségek kialakulásának kockázatával. A biztonságosnak tekinthető szintek ezektől a tényezőktől függően eltérőek lehetnek. Ezért ahelyett, hogy minden betegre ugyanazt a célszérumszintet alkalmaznák, a kutatóknak talán azt kellene megvizsgálniuk, hogy a húgysav szintjének a beteg jelenlegi szintjéhez képest bizonyos százalékkal való csökkentése biztonságosabb és hatékonyabb-e - javasolta.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Associations between low serum urate, body composition, and mortality