A klinikai vizsgálatok eredményeinek közzététele

Az 1980-as évek óta jól dokumentált, hogy a klinikai vizsgálatok eredményeit gyakran nem jelentik, nem meglepő módon elsősorban azokban az esetekben, amikor a vizsgált szer hatékonysága nem bizonyosodik be. A vizsgálati eredmények titokban tartása azonban az egész orvoslás tudományos alapját veszélyezteti, megtöri a vizsgálatban részt vevők bizalmát és óriási anyagi erőforrás-pazarlást jelent, írja a The Lancet jelenlegi helyzetet felmérő tanulmánya (Compliance with legal requirement to report clinical trial results on ClinicalTrials.gov: a cohort study).

 A felmérésnek az adta az apropót, hogy három éve, 2017 januárjában lépett életbe az Egyesült Államokban az a törvény, ami ismételten kötelezi a klinikai vizsgálatok szponzorait, hogy a vizsgálat befejezésétől számított egy éven belül hozzák nyilvánosságra eredményeik összefoglalóját a ClinicalTrials.gov oldalon. A The Lancet tanulmánya, az angliai Oxford University kutatóinak munkája a törvény (Final Rule of the FDA Amendments Act) betartását vizsgáló első átfogó elemzés. Mint Ben Goldacre és munkatársai megállapítják: a törvényt a vizsgálatok kevesebb mint fele (41%-a) esetében tartották be, a vizsgálatok harmadának eredményeit pedig egyáltalán nem jelentették. Leginkább a nem-ipari kutatások esetében valószínű a törvény megszegése: az egyetemek, kórházak és a kormány saját intézményei jóval kisebb eséllyel jelentik eredményeiket, mint a gyógyszergyártók (a gyógyszergyártók az esetek 50%-ában tartották be a törvényt, a nem-ipari szponzorok 34%-ban, míg a kormány intézményei az esetek mindössze 31%-ában jelentették időben eredményeiket).

 Az oxfordi kutatók megállapításai azért is sajnálatosak, mert azt tükrözi, hogy a jelentési fegyelem alig javult 2007 óta, amikor először kötelezték (Food and Drug Administration Amendment Act/FDAAA) az amerikai klinikai vizsgálatok szponzorait, hogy regisztrálják vizsgálataikat, majd azok befejezése után 1 éven belül tegyék közzé eredményeiket, függetlenül attól, hogy az eredmények pozitívak vagy negatívak. A 2017-es „végső szabályozás” részletesebben tárgyalja a jelentési kötelezettségeket, és bírságot is kilátásba helyez a törvény be nem tartása esetére (minden nap késés 10.000 dolláros bírsággal sújtható). Mint kiderült: a vizsgált időszakban (2018 márciusa és 2019 szeptembere között) az elvégzett, összesen 4.209 klinikai vizsgálat közül több mint 2.400 esetében szegték meg a törvényt, ennek ellenére az FDA eddig egyetlen esetben sem bírságolt, és semmi egyéb módon sem próbálta rávenni a klinikai vizsgálatok szponzorait a törvény betartására (pl. nem hozza nyilvánosságra a törvényt be nem tartók listáját, és az állami támogatást sem vonják meg a nem jelentőktől). A bírságolás elmaradásával a költségvetés eddig több mint 4 milliárd dollár bevételtől esett el, amit a klinikai vizsgálatok javítása érdekében lehetett volna felhasználni. Mindez azt jelenti, hogy a hatóság nem végzi megfelelően a munkáját, írja a The Lancet-tanulmány, és ezzel a betegek irányában fennálló etikai kötelezettségeit is megszegi. A törvény végrehajtásának hatósági kikényszerítéséig a szerzők szerint talán segíthet a nyilvánosság ereje, ezért létrehoztak egy mindenki által hozzáférhető internetes oldalt - fdaaa.trialstracker.net-, ahol napi frissítéssel közzé teszik a törvényszegéseket.

 A 2017-es törvény életbe lépésének évfordulója alkalmából a Science magazin saját kutatás keretében mérte fel annak eredményeit, és megállapította: 2019. szeptember végéig több mint 4700 kutatás eredményének kellett volna felkerülni a kormányszerv Nemzeti Egészségügyi Intézetek (National Institutes of Health/NIH) által üzemeltetett ClinicalTrials.gov oldalra; ezalatt az idő alatt 184 olyan szponzor volt, amely legalább 5 klinikai vizsgálatot fejezett be több mint 1 éve, és a 184 között 30 olyat találtak, ami egyetlen határidőt sem tartott be. E 30 között neves intézmények is vannak, így pl. a Harvard Egyetemhez tartozó Bostoni Gyermekkórház, a University of Minnesota vagy a Baylor College of Medicine – mind olyan intézmény, amelyek a NIH legmagasabb értékben támogatott kutatóhelyei közé tartoznak. A University of Texas Anderson Cancer Center és a Mayo Clinic vizsgálataik kétharmadát, a Yale Egyetem vizsgálatai 84%-át nem vagy késve jelentette (a Science a trialstracker adatai alapján nyilvánosságra hozta a leggyakrabban törvényt sértők listáját). A lapnak nyilatkozó szakértők szerint mindez a kutatási kultúra, az FDA és a NIH közös kudarca.

 A Science cikke szerint a törvényszegések az orvostudomány összes területét érintik, a hiányzó vagy későn nyilvánosságra kerülő információk a legkétségbeesettebb betegek számára lennének életbevágóak. Példaként említ a cikk két vizsgálatot: az egyik különböző kemoterápiás rezsimek hatékonyságát hasonlította össze előrehaladott limfómában, a másik a konvencionális kemoterápia és az immunterápia hatékonyságát tüdőrákban, azonban az első vizsgálat eredményeit ma sem ismerjük, míg a másik eredményei két év késéssel kerültek fel a NIH oldalára. Holott a ClinicalTrials.gov oldal viszonylag egyszerűen kezelhető, és olyan összehasonlításokat tesz lehetővé a különböző vizsgálatok eredményei között, amire a szakfolyóiratokban megjelent cikkek ritkán alkalmasak; az orvosok, kutatók és potenciális vizsgálati alanyok havonta 215 milliószor keresik fel az oldalt.