A kóla és a méz is okozhat szívritmuszavart
Egy fiatal nő 16 évig csak colaféléket ivott folyadékként és ettől életveszélyes szívritmuszavar miatt került kórházba. A rododendron virágról gyűjtött méz hasonlóan veszélyes helyzetet teremt.
A szívritmus kérdéseivel foglalkozó kardiológusoknak Európában már külön tudományos társasága alakult, az European Heart Rhythm Association (EHRA), amely idei kongresszusát Athénben tartotta. A konferenciára a világ minden tájáról jöttek résztvevők és néhány, kiemelkedő érdeklődést keltő előadást az European Heart Journal is közölt.
A folyóiratban most két esettanulmány jelent meg: mindkettőnek rendkívüli sikere volt. Az egyiket Dr. Naima Zarqane és Prof. Nadir Saoudi tartotta, akik Monacóban kezeltek egy 31 esztendős nőt, aki váratlan ájulás miatt elszenvedett baleset következtében került kórházba.
Minden ilyenkor kötelező vizsgálat során csak azt a kóros eltérést találták, hogy életet veszélyeztető szívritmuszavara volt, a rendkívül alacsony szérum kálium érték következtében. A vérben lévő kálium érték 2,4 mmol/l szintre csökkent, ennek megfelelően az EKG QTc érték 610 ms volt.
A részletes táplálkozási anamnézis azt a meghökkentő történetet tudatta, hogy a hölgy 15 éves korától kezdve folyadékként kizárólag kólaitalokat fogyasztott. Amikor az üdítőitalról áttért vízivásra és megfelelő folyadékpótlást kapott, a szérum kálium gyorsan normál szintre: 4,1 mmol/l-re emelkedett, a QTc az EKG görbén 430 ms értékre csökkent.
A kutatók a nemzetközi szakirodalomban hat további esetre bukkantak, ahol az igen sok kóla ivása kóros állapotot eredményezett és az egyik ritmuszavar, kamrai tachikardia fokozódása következtében halállal járt.
A szerzők két lehetséges magyarázatot találtak a sok kóla fogyasztása során kialakuló káliumhiány magyarázatára. Az üdítőben lévő magas fruktózszirup tartalom akadályozza a víz felszívódást a vékonybélből, hasmenést okoz és így alacsony kálium vérszintet eredményez. A kóla koffeintartalma pedig gátolhatja a kálium reabszorbcióját a Henle kacsból.
Dr. Zarqane hangsúlyozta, hogy ritmuszavarok esetén a kardiológusok részletesen kérdezzék ki a beteget táplálkozási szokásairól, mert meghökkentő ismeretekre tehetnek szert, melyek sok kóros helyzetet megmagyarázhatnak.
A másik beteg történetét Dr. Ugur Turk mutatta be, aki Izmir Központi Kórházának szívgyógyásza. Atya és fia került hozzájuk hányás és szédülés miatt. Mindkettőjük esetében teljes pitvar-kamrai blokkot, pitvarlebegést és lassú kamrai működést diagnosztizáltak. Az előző három reggelen bőségesen ettek Törökország Fekete tengeri területéről származó mézet, így a képzett doktorok számára azonnal nyilvánvaló lett, hogy a család két tagja grayanotoxin mérgezésben szenved.
A rododendron virágából gyűjtött méz tartalmazza ezt az idegmérget, amely a sejtmembránok nátrium csatornáihoz kötődik és megnyújtja a depolarizációt. Ez vagus hatásnak felel meg, elindítja a Bezold-Jarisch reflexet, a szívműködés lelassul, a perifériás vazodilatáció következtében a vérnyomás leesik.
A mérgezés általában 24 órán belül szűnik, de életveszélyes állapotot teremthet és akár pacemaker beültetésére is szükség lehet. A nemzetközi mézkereskedelem közvetítésével ilyen méz ma már bárhova eljuthat: nemrég az illetékes német hivatal figyelmeztette a lakosságot ismeretlen eredetű méz fogyasztásának kockázatára. A magyar méhészek által gyűjtött és forgalmazott mézben ilyen méreg nem fordul elő.
