A myelopathiát okozó metasztázisok sugárkezelése
A gerincvelői kompressziót okozó áttétek egyszeri besugárzása legalább olyan jól enyhíti a tüneteket, mint a kúraszerű kezelés.
A rosszindulatú daganatok előrehaladott esetekben gyakran képeznek áttétet a csontokba. Ezen belül a gerincoszlop érintettsége is igen sűrűn fordul elő. A csigolyákba adott áttétek idővel a gerincvelőt komprimálják, ami a metasztatikus folyamatok egy tizedére jellemző. A tünetek hátfájás, végtagzsibbadás, bizsergés, motoros komplikációk (paresis, plegia) képében jelentkeznek. A felsorolt tünetek értelem szerűen jelentősen rontják a betegek életminőségét ill. élet kilátásait is. Jelen pillanatban nincs egységes álláspont az ismertetett másodlagos tumorok kezeléséről. Ezeket általában be szokták sugarazni, amellyel mind a fájdalmat, mind a tüneteket enyhíti lehet. Az Angliában elterjedt szokások szerint ezt több ülésben végzik. A kezelés többnyire járóbeteg ellátás keretein belül történik, ami a páciensek ingázását vonja magával a centrum és a lakóhely között. Az alábbiakban ismertetett, az Egyesült Királyság Rákkutató Intézete által szervezett, fázis hármas vizsgálat arra kereste a választ, hogy van-e előnye a kúraszerű, több napos sugárterápiának, az egyszeri sugárkezeléssel szemben. Eredményeiket az Amerikai Onkológiai Társaság éves szimpóziumán közölték.
Az angliali Mount Vernon Onkológiai Centrum 668, csigolya áttétes, myelopathiás beteget vont be a vizsgálatba Peter Hoskin onkológus professzor vezetésével. A primer tumor 44%-ban prosztata, 18%-ban tüdő, 11%-ban emlő és másik 11%-ban gasztrointesztinális kiindulású volt. A betegek átlag életkora 70 év, férfi-nő arányuk 73-27% volt. A vizsgálatban véletlenszerűen osztották be a betegeket egyszeri vagy többszörös besugarazásra. A sugarat mindig külső forrásból és célzottan adták. Az egy üléses kezelés során 8 Gy összdózist, a kúraszerű ellátásban pedig 5 nap alatt 20 Gy összdózist adtak le frakcionáltan. A vizsgálat során figyelembe vették a performansz státuszt is, melyet 4 kategóriába soroltak. Az első kategóriába eső betegek képesek voltak a normális mozgásra minden segítség nélkül. A második csoport segédeszközzel (pl.: bot, járókeret) képes volt a normál mozgásra. A harmadik kategóriába soroltak segédeszközzel is csak nehezen tudtak mozogni, míg a negyedik csoport betegei kerekes székbe kényszerültek. A vizsgálat kezdetekor a betegek 2/3-a az első-második csoportba volt sorolható. A követés nyolc héten át tartott.
A legfontosabb eredményeket az alábbiakban foglaljuk össze. Nyolc hetet követően az egyes-kettes kategória betegei egyszeri sugarazás esetén 69,5%-ban tudták performansz státuszukat megőrizni. Ez a többszörösen besugarazott, hasonló kategóriába eső páciensek 73,3%-áról mondható el. A kezelést követő átlagos túlélés mindkét csoportban hasonló. Egy üléses kezelés esetén 12,4 hétről, több üléses kezelés kapcsán 13,7 hétről beszélhetünk. (A különbség statisztikailag nem szignifikáns.) A súlyos mellékhatások tekintetében is közel azonosak az eredmények: 20,6 ill. 20,4 %. Ugyanakkor a kevésbé súlyos mellékhatások 5,9%-kal kevesebbszer jelentkeznek a szimpla sugárkezelés esetében.
Hoskin professzor kommentárja: „összefoglalásként elmondható, hogy kiemelten fontos a myelopathiát okozó tumorok gyors és adekvát kezelése. Ennek legjobb módszere még mindig a sugárterápia. Tény, hogy ha több sugarat adunk, akkor kisebb a tumor és az áttét újbóli megjelenésének esélye. Ebből következik, hogy akinek jobb élet kilátásai vannak, annak célszerű a megszokott kúrát megadni, habár ezt majd statisztikailag sem ártana bizonyítani. Álláspontunk szerint, akiknek nagyon előrehaladott a betegsége és a várható élettartam sem hosszú, ott kellene alkalmazni az egyszeri sugárkezelést. Ha csak az emberi oldalát nézzük a dolognak, akkor azt mondhatjuk, hogy így több idő jut a családra elfogadható életminőségben. A vizsgálat hiányossága, hogy az emlőrákos betegek ill. a fiatal korcsoport alul reprezentált volt, nem gyűlt kellő adat velük kapcsolatban. Ezekben az esetekben megfontolandó a sebészi kezelés kiegészítve a sugárterápiával vagy anélkül. Sajnos nincs elég információnk ezzel kapcsolatban, így a további kutatás ilyen irányába (is) mutat.
Forrás: Science Daily