A psoriasis és az elhízás összefüggései gyermekkorban
A psoriasis és az elhízás közötti összefüggéseket elemző áttekintés szerint a túlsúlyos és elhízott psoriasisos gyermekek 93 százalékánál fokozott adipozitás előzi meg a psoriasis megjelenését.
Ezen túlmenően, a betegek 78 százalékánál obezitás áll fenn a psoriasis kialakulása előtt – számolt be dr. Lauren Becker a Society for Pediatric Dermatology éves kongresszusán.
Bár a szerzők számára nem volt váratlan megállapítás a klinikai megfigyelések alapján, hogy a psoriasis előtt fokozott adipozitás áll fenn, még őket is meglepte, hogy a 29 eset közül 27 esetben megfigyelhető volt ez az összefüggés. „Valóban hihetetlen volt, és még azok a betegek is túlsúlyossá vagy elhízottá váltak a psoriasis megjelenése után egy éven belül, akik eredetileg normális testsúlyúak voltak” – mondta el a vizsgálat vezetője egy interjúban.
A mostani áttekintést egy nemrégiben lefolytatott nemzetközi vizsgálat ösztönözte, melyben dr. Amy Paller, a chicagói Northwestern University kutatójának vezetésével azt találták, hogy a psoriasisban szenvedő gyermekek 38 százalékánál kifejezett centrális adipozitás (megnövekedett derékbőség-testmagasság arány) áll fenn, szemben a kontrollcsoportban regisztrált 21 százalékos aránnyal. Az obezitás aránya többszöröse volt a felnőtt psoriasisos betegek körében megfigyelhető értéknek.
Bár gyermekek bevonásával végzett más vizsgálatok is megerősítik az obezitás és a psoriasis közötti összefüggést, a nemzetközi vizsgálat volt az első, mely a centrális adipozitást mérte, ami a kardiovaszkuláris kockázat érzékenyebb indikátora gyermekeknél, mint a testtömegindex (BMI) – hangsúlyozta dr. Kelly Cordoro a gyermekkori psoriasis komorbiditásairól tartott másik előadásban a kongresszuson.
„Az adipozitás, a hipertónia, a hiperlipidémia és a cukorbetegség gyakrabban fordult elő psoriasisban szenvedő gyermekek körében, de az obezitással való összefüggés a legszorosabb – emelte ki az előadó. – Globális hatásról van szó, mely a legkifejezettebb az Egyesült Államokban, ahol a centrális típusú elhízás előfordulása a legnagyobb, és ehhez nagyobb kardiovaszkuláris kockázat társul.”
A korábbi kutatások azt jelezték, hogy az elhízás szoros korrelációban van a psoriasissal felnőtteknél. Egy nemrégiben elvégzett metaanalízis tanúsága szerint a psoriasisban szenvedő felnőtt betegek csoportjában nagyobb arányú az elhízás, mint psoriasis nélkül, és ennek esélye súlyos psoriasisban még nagyobb, mint enyhe betegségben (OR 2,23 vs. 1,46).
Mindkét klinikus azt figyelte meg, hogy a psoriasis és az elhízás egyaránt krónikus gyulladásos állapot, melynek jellemzője a Th1 és Th7 limfocita-altípusból származó keringő proinflammatorikus citokinek, valamint a tumornekrózis-faktor-alfa és az adipokinek fokozott expressziója. Ezen túlmenően, a gyulladás mikrokörnyezetét a zsírsejt alkotja, és a zsírszövetből proinflammatorikus citokinek szabadulnak fel (pl. interleukin-6 és TNF-alfa).
A kétféle betegség egymás mellett halad, a köztük lévő összefüggések azonban még nem teljes körűen tisztázottak – mondja dr. Becker, aki a vizsgálat idején a Northwestern gyermekgyógyásza és bőrgyógyásza volt. Ráadásul az elhízás és a bőrbetegség is jelentősen rombolja a szociális kapcsolatokat és rontja az életminőséget, ami mentális problámákra hajlamosíthatja a betegeket. „Azt a gyermeket, aki kövér, és ráadásul jól látható bőrbetegsége is van, gyakrabban éri atrocitás a kortársak részéről, ami hozzájárulhat a szociális elszigetelődéshez, csökken a fizikai aktivitás, és a gyermek gyakran az evésbe menekül – mondta. – Ez egy valódi ördögi kör.”
Dr. Becker szerint az elhízás már a psoriasis nyilvánvalóvá válása előtt fennállt, de egyetért azzal, hogy az összefüggések feltárásához további kutatások szükségesek. Hangsúlyozza azt is, hogy biomarkerelemzéseket kell végezni azoknak a túlsúlyos/elhízott gyermekeknek az azonosítására, akiknél fennáll a psoriasis veszélye. Ezen kívül tisztázni kell azt is, hogy a testsúlycsökkentés enyhítheti-e a psoriasis súlyosságát. Egy korábbi vizsgálatból például az derült ki, hogy az elhízott psoriasisos betegek bőrtünetei javultak, amennyiben a betegek kalóriaszegény étrendet tartottak, ezzel párhuzamosan a 4 hónapos utánkövetés során javult a betegek életminősége is. Ezzel együtt a klinikusnak vizsgálatokat kell végeznie metabolikus szindróma irányában is. A mostani vizsgálatban ugyan nem került sor ilyen tesztekre, de a 29 gyermek 48 százalákánál szerepelt a családi kórtörténetben hiperlipidémia, 45 százalákban pedig obezitás.
Dr. Cordoro nyomatékosan felhívja a klinikusok figyelmét a jelentős pszichoszociális komorbiditások figyelemmel kísérésére is: „Az elhízás, psoriasis és depresszió egymást kölcsönösen erősítő kórállapotok, melyek pusztítják az önbecsülést és rontják a betegek általános jólétét. A végeredmény egy meglehetősen magas stressz-szint és valóban rossz életminőség.”