A tévénézés halálos lehet

A napi 3-4 órás tévénézés szignifikánsan fokozza a legjelentősebb halálokok előfordulási esélyét. A korábban online megjelent vizsgálati eredményeket az Americal Journal of Preventive Medicine decemberi száma teszi közzé.

A Sarah K. Keadle (National Cancer Institute) vezette tanulmány szerzői szerint az amerikai felnőttek közel 80 százaléka naponta átlagosan 3,5 órát tölt a televízió előtt. A korábbi vizsgálatok összefüggést mutattak ki a hosszas tévénézés és a rosszabb egészségi állapot között, többek között bizonyítottnak látszik, hogy aki sokat tévézik, annál fokozódik a rosszindulatú daganat és a kardiovaszkuláris betegségek okozta halálozás aránya. Tekintettel arra, hogy az Egyesült Államokban a háztartások 92 százalékában van televíziókészülék, és a szabadidő több mint felét a tévénézés teszi ki, ez minden bizonnyal a fizikai aktivitás rovására történik, ami az egészségi kockázat fokozódását eredményezi.

„Tudjuk, hogy a tévénézés a legnépszerűbb passzív szabadidő-eltöltési forma, és munkahipotézisünk szerint általánosságban a fizikai inaktivitás indikátora” – mondja Keadle.

Az összefüggések további tisztázásához munkatársával több mint 221 000 felnőtt adatait tekintették át, akiknek életkora 50 és 71 év közé esett, és a vizsgálat 1995-ös megkezdésekor nem állt fenn náluk krónikus betegség. A résztvevőket 2011. december 31-ig követték nyomon.

A mostani vizsgálat eredményei megerősítették azt a korábbi megfigyelést, miszerint összefüggés van a tévénézéssel töltött idő, illetve a rák és szívbetegség okozta halálozás kockázata között, de a jelen vizsgálatban korreláció mutatott a cukorbetegség, influenza, tüdőgyulladás, Parkinson-kór és májbetegség okozta halálozással is.

A szerzők azt találták, hogy a napi 1 óránál kevesebbet tévézőkhöz képest a naponta 3-4 órán át a televízió előtt ülők csoportjában 15 százalékkal nagyobb volt a bármely okból bekövetkező halálozás valószínűsége. Aki pedig napi 7 óránál többet tévézett, annál 47 százalékkal növekedett annak esélye, hogy a vizsgálati periódus alatt meghal.

„Ebben a kontextusban – magyarázza a vizsgálat vezetője – eredményeink illeszkednek azoknak a kutatási eredményeknek a bőséges sorába, melyek szerint a túlságosan sok ülésnek sokféle kedvezőtlen egészségi következménye lehet.”

A szerzők megjegyzik, hogy a most elemzett halálokok többsége esetében a kockázat napi 3-4 órás tévénézésnél kezd emelkedni. Azt is megállapították, hogy az összefüggés az esetleges befolyásoló tényezők (pl. kalóriabevitel, alkoholfogyasztás, dohányzás, az adott populáció általános egészségi állapota) figyelembe vételét követően változatlanul érvényes maradt.

Érdekes megfigyelés volt, hogy a tévénézés kedvezőtlen egészségi hatása az aktív és inaktív résztvevők esetében egyaránt megmutatkozott. Keadle szerint a testmozgás önmagában nem képes semlegesíteni a hosszas televíziózás káros hatását, de azt is hozzáteszi, hogy azok számára, akik elszánták magukat a tévé előtt töltött idő csökkentésére, „a testmozgás kell, hogy az első választás legyen a korábban inaktív idő kitöltésére”.

A szerzők szerint a következő lépésben azt kell tisztázni, hogy a fenti összefüggések azokra a személyekre is érvényesek-e, akik más okból ülnek hosszasan, például autót vezetnek, illetve munkájuk folytán vagy szabadidős tevékenységeik során sokat ülnek.

Bár a mostani vizsgálat a felnőtt populációra fókuszált, a korábbi felmérések azt mutatták, hogy a gyermekek jelentős része többet ül a tévé előtt naponta, mint amennyit az Amerikai Gyermekgyógyász Társaság még megengedhetőnek tart. Kétéves kor alatt a gyermekgyógyászok egyáltalán nem javasolják a tévénézést, míg ennél idősebb gyermekeknél napi 2 órában javasolják maximálni annak időtartamát.

A most közzétett vizsgálat tapasztalatai ellentmondanak az International Journal of Epidemiology című lapban nemrégiben nyilvánosságra hozott adatokkal, mely szerint a hosszas ülés nem befolyásolja az egészségi állapotot egészen addig, amíg ez rendszeres testmozgással egészül ki.