ALK-pozitív nem-kissejtes tüdőrák elleni készítmény
Az FDA engedélyt adott az ALK-pozitív, áttétes, nem-kissejtes tüdőrák (NSCLC) elleni Lorbrena (lorlatinib) készítményre.
November 2-án az FDA gyorsított engedélyezési eljárás (accelerated approval) keretében jóváhagyta a Lorbrena nevű készítményt, melynek hatóanyaga (lorlatinib) egy harmadik generációs anaplasztikus lymphoma kináz (ALK) tirozin-kináz gátló (TKI). A tabletta formulájú szer indikációja szerint ALK-pozitív, metasztatikus nem-kissejtes tüdőrák (NSCLC) kezelésére javallott olyan betegeknél, akiknek a betegsége progressziót mutatott az áttétes betegség crizotinibbel és legalább egy másik ALK-inhibitorral, illetve alectinibbel vagy ceritinibbel, mint első ALK-gátlóval történő kezelését követően. A kérelmező a Pfizer, melynek az utóbbi két hónapban a Lorbrena a harmadik engedélyezett onkológiai készítménye a Vizimpro (dacomitinib, szintén NSCLC kezelésére) és a Talzenna (talazoparib, HER-2 negatív emlőrák kezelésére) után. A Lorbrena a Pfizer saját fejlesztésű gyógyszere, melyet kifejezetten az ALK tirozin-kináz inhibitorok elleni rezisztenciát okozó tumormutációk megakadályozására fejlesztettek ki.
A Pfizer úttörő ezen a piacon, 2011-ben ez a vállalat engedélyeztette az Egyesült Államokban az első tirozin-kináz inhibitort (TKI), a Xalkori-t (crizotinib), melynek elérhetővé válása új lehetőséget teremtett a betegek kemoterápián kívüli, újabb, más kezelésére. Míg sok ALK-pozitív metasztatikus NSCLC-ben szenvedő beteg reagál a kezdeti TKI terápiára, általában tumorprogresszió tapasztalható, ráadásul a második generációs ALK TKI (alectinib, brigatinib, ceritinib) kezelést követően progressziót mutató betegek kezelésének további lehetőségei korlátozottak. A Lorbrena engedélyezése újabb esélyt ad a betegek számára, s a gyógyszer nem mellékesen orálisan szedhető.
Az ALK-pozitív nem kissejtes tüdőrákról (NSCLC)
A tüdőráknak több mint 20 típusát írták le eddig, a nem kissejtes tüdőrák (NSCLC, non-small cell lung cancer) az esetek nagyjából 80-85%-át teszi ki, az Egyesült Államokban ez évi 180 ezer újonnan diagnosztizált beteget jelent. A betegség elsődleges oka a dohányzás. A nem kissejtes tüdőrákok csoportján belül minden 20. betegnél diagnosztizálható ALK-pozitív tumor. Pár évvel ezelőttig a tüdőrák túlélése kezelt betegek esetében is csak 10-12-hónap volt, az új célzott terápiák alkalmazásával ez az idő 24-36 hónapra nőtt. Az NSCLC kezelésében a legfontosabb változást az új patológiai osztályozás és a molekuláris célzott terápiák, a monoklonális antitestek és a kis molekulasúlyú tirozin kináz gátlók megjelenése hozta. Ezeknek az új célzott terápiáknak a mellékhatása sokkal jobban tolerálható, mint a hagyományos citotoxikus kemoterápiáknak és biomarker eredmények nyomán alkalmazva hatékonyabbak is. A kezelést meghatározó legfontosabb tényezők: a szövettani alcsoport, a gén mutációs státusz, ezek alapján a megfelelő beteg kiválasztása, a gyógyszer toxicitása és a fellépő gyógyszer rezisztencia. Az Európai Unióban 2014-ben 1,3 millió ember halálát okozta rák, 272 ezerét tüdőrák, légcső- vagy hörgőrák, melyek aránya több mint kétszer magasabb volt a férfiak, mint a nők körében.
Klinikai vizsgálatok
Az FDA az engedélyezés során egy nem-randomizált, dóziskereső és aktivitás-becslő, multicentrikus, több kohorszon végzett fázis I./II. vizsgálat (NCT01970865) eredményeit vette figyelembe. Az összesen 215 ALK-pozitív, metasztatikus NSCLC-ben szenvedő beteget korábban kapott kezeléseik alapján több alcsoportba osztották. A teljes válaszarány (ORR, overall response rate) 48% volt, és fontos, hogy ezen betegek 57%-át korábban már több ALK TKI-ral kezelték. A vizsgálatban a betegek 69%-ánál tapasztaltak már agyi áttétet, így mérték az intracraniális válaszarányt is, mely 60% volt.
Mellékhatások, nemkívánatos események
A vizsgálatban részt vevő betegek a napi egyszeri 100mg-os dózisban szedett Lorbrena használata során az alábbi mellékhatásokat jelentették:
Leggyakoribb (≥ 20%) mellékhatások: ödéma, perifériás neuropathia, kognitív hatások, dyspnoe, kimerültség, testtömeg-gyarapodás, arthralgia, hangulatingadozások, hasmenés, hypercholesterolemia, hypertriglyceridemia, anemia, hyperglycemia, emelkedett AST, hypoalbuminemia, emelkedett ALT, lipáz és alkalikus foszfatáz.
A betegek 32%-ánál fordult elő súlyos mellékhatás, ezek közül a leggyakoribbak a következők voltak: pneumonia (3,4%), dyspnoe (2,7%), pyrexia (2%), metális állapot változásai (1.4%), légzési elégtelenség (1.4%). Halálos kimenetlű nemkívánatos esemény a betegek 2,7%-ánál történt, okai pneumonia (0,7%), infarktus (0,7%), akut tüdőödéma (0,3%), embólia (0,3%), perifériás artériaelzáródás (0,3%) és légzési elégtelenség (0,3%). A betegek 8%-ánál volt szükség a gyógyszer szedésének leállítására.
A gyógyszer gyorsított engedélyezése – mit jelent a Lorbrena esetében az accelerated approval
Az accelerated approval (gyorsított engedélyezés) azt jelenti, hogy az FDA már a fázis IV vizsgálatok előtt jogosult ideiglenes engedélyt adni a gyógyszernek, ha olyan bizonyíték merül fel, amelynek alapján valószínűsíthető, hogy az új szer hatásos lesz. Például ha a Lorbrena esetében bebizonyosodik, hogy az áttétes tumorok zsugorodnak, akkor valószínűsíthető valamilyen klinikai előny (pl. hosszabb túlélés). Később a Pfizernek ettől függetlenül el kell végeznie a fázis IV vizsgálatokat, de a kivételes eljárás indoka pont az, hogy a betegek már azelőtt megkaphassák az új gyógyszert, mielőtt hosszadalmas vizsgálatok során bebizonyosodik, hogy a gyógyszer hatására valóban meghosszabbodik a túlélés.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
