Antifoszfolipid szindrómában megoldást jelenthetnek a sztatinok
A hagyományosan koleszterincsökkentésre alkalmazott sztatinok jó hatásúak lehetnek az antifoszfolipid antitestek (aPL) jelenlétében fennálló alvadékonyság csökkentésére is – számoltak be az American College of Rheumatology/Association of Rheumatology Health Professionals (ACR/ARHP) november 9. és 14. között Washingtonban megtartott éves kongresszusán.
„Azt találtuk, hogy az aPL-pozitív betegeknél megemelkedik a gyulladásos és thromboticus proteinek szintje, és a sztatinok alkalmasak lehetnek ennek csökkentésére – mondja dr. Doruk Erkan, a New York City speciális sebészeti kórházának reumatológusa és klinikai kutatója. A szakemberek megjegyzik ugyanakkor, hogy a sztatinok nem adhatók azokban az esetekben, amikor az aPL következtében fennáll a vetélés vagy halvaszületés lehetősége, a sztatinok ugyanis terhességben ellenjavalltak.
A kutatók évek óta tisztában vannak azzal, hogy aPL kapcsán olyan fehérjék termelődnek, melyek gyulladást indukálnak és fokozzák az alvadékképződés esélyét. Vannak olyan aPL-pozitív személyek, akiknél a thromboembolia következtében stroke vagy terhességi szövődmények lépnek fel, miközben mások tökéletesen tünetmentesek. Antifoszfolipid szindróma (AS) akkor jön létre, ha az aPL-pozitív személynél vénás thrombosis, artériás thrombosis, illetve vetélés vagy magzati elhalás fordul elő.
A mostani vizsgálatba 41 aPL-pozitív beteget vontak be, akik némelyike tünetmentes volt, míg másoknál APS állt fenn. Vérmintát vettek tőlük, melyben meghatározták 12 gyulladásos és thromboticus protein szintjét, majd a kapott adatokat 30 fős egészséges, aPL-negatív kontrollcsoport eredményeivel vetették össze, mely a résztvevők nemét és életkorát tekintve megegyező összetételű volt a vizsgálati csoporttal. Az aPL-pozitív betegeknél a 12 közül 9 protein szintje bizonyult magasabbnak, mint a kontrollszemélyeknél.
A kutatók eztán azt vizsgálták, hogy a sztatinok egyik képviselője, a fluvastatin alkalmas-e az aPL-pozitív személyeknél emelkedett fehérjeszintek csökkentésére. „A sztatinok nemcsak hogy csökkentik a koleszterinszintet, hanem gyulladáscsökkentő hatással is rendelkeznek – mondja a vizsgálatban részt vevő másik kutató, dr. Silvia Pierangeli a Texas Egyetemről. A 41, aPL-pozitív betegnek 3 hónapon keresztül napi 40 mg fluvastatint adtak, majd a gyógyszeres kezelést leállították. A kutatók vért vettek, melyben 6 hónapon keresztül havonta ismét mérték a gyulladásos és thromboticus proteinek szintjét.
Összesen 24 beteg teljesítette a teljes vizsgálati protokollt, akiknél a kutatók azt találták, hogy a fluvastatin szignifikáns csökkenést eredményezett a 12 protein közül nyolcnál, melyek mindegyike eredetileg emelkedett szintű volt az aPL-pozitív résztvevőknél, szemben a kontrollokkal. Azt is megfigyelték, hogy a gyógyszerszedés abbahagyása után hat fehérje szintje ismét a kezelés előtti szintre emelkedett.
„Dr. Pierangeli egérkísérlete óta, amelyben kimutatta, hogy a sztatinok csökkentik az aPL megjelenéséért felelős proteinek szintjét, ez az első prospektív vizsgálat, melyben e fehérjék mennyiségét elemeztük aPL-pozitív betegek fluvastatin-kezelése előtt és után – emeli ki dr, Erkan. − A következő logikus lépés egy véletlen besorolásos vizsgálat elindítása lesz, hogy felmérjük a sztatinok hatását a klinikai kimenetelre.”
