Antikoagulálás mellett veszélyes NSAID-ot szedni

A Journal of American College of Cardiology 2018. július 9.-i számában megjelent közleményükben a szerzők a RE-LY kódnevű vizsgálat eredményeinek post hoc kiértékelése során azt találták, hogy a pivarfibrillációban (AF) szenvedő, bármilyen szerrel antikoagulált betegekben a nem szteroid gyulladásgátló gyógyszerek (NSAID-ok) szedése növeli a vérzések és a stroke kialakulásának kockázatát.

A RE-LY vizsgálatban 18,113 AF-ben szenvedő beteg szedett napi kétszer 110mg, vagy 150mg adagban dabigatrant. A kezelés nem volt rosszabb a warfarin kezelésnél, ami a stroke-okat és a szisztémás embóliákat jelenti (mind a warfarin adagolás, mind az újabb antikoaguláns dabigatran adagolása a vérzések számának valamelyes emelkedésével járt), de a szívinfarktusok kockázata a 150mg-os dabigatran dózist használóknál emelkedett a warfarint szedőkéhez képest.

Már korábban igazolták, hogy a nem szelektív NSAID-ok (ibuprofen, naproxen, meloxicam, diclofenac, ketorolac) növelhetik a vérzések vagy trombózisok gyakoriságát, de e szerek szedése engedélyezett volt a RE-LY vizsgálatban. A RE-LY vizsgálat újabb analízise során a szerzők azt vizsgálták, hogy az antikoaguláns mellé szedett NSAID tovább növeli-e a vérzéses szövődmények számát. A pitvarfibrilláció jellegzetesen az idősebbek betegsége, ők kapnak antikoagulánst, de ők szenvednek leginkább az oszteoartritiszes fájdalmaktól is.

Dr. Anthony P. Kent és munkatársai (Yale, New Haven Health, Bridgeport, Connecticut) 2279, NSAID-ot szedő beteget követtek. Az orális antikoagulánst szedő betegek körében NSAID következtében jelentősen megnőtt a komoly vérzések aránya a NSAID-ot nem szedőkhöz képest (5,4% vs 3,2%, HR: 1,68, 95%CI 1,40-2,02). A NSAID-ok használata szintén jelentősen emelte a gasztrointesztinális vérzések számát (HR: 1,81, 95%CI 1,35-2,43), valamint a kórházi felvételek szükségességét (HR: 1,64, 95%CI 1,51-1,77). A stroke és a szisztémás embóliák száma jelentősen emelkedett az NSAID-kat használóknál (HR: 1,50, 95%CI 1,12-20,1), csakúgy, mint az iszkémiás stroke előfordulása (HR: 1,55, P=0,0102), míg a vérzéses stroke gyakorlatilag azonos számban jelentkezett (HR: 1,08, P=0,8631). A szívinfarktusok és a halálozás aránya is azonos volt az NSAID-ket szedők és a nem szedők csoportjában. Az NSAID-ok hatása független volt a dabigatran 110mg-os, vagy 150mg-os adagjától.

A tanulmány szerzői szerint is korlátozza a vizsgálat értékét, hogy a betegek rendszertelenül szedték a NSAID-okat, ráadásul ezek dózisát, fajtáját sem ismerjük. Nem ismerjük azt sem, hogy melyik betegeknek volt már kiinduláskor is oszteoartritisze, rheumatoid artritisze, vagy egyéb gyulladásos betegsége. Dr. Ezekowitz senior szerző azt tanácsolja, hogy az AF-ben szenvedő, orális antikoaguláns kezelést kapó betegek ne használjanak recept nélküli fájdalomcsillapítókat, és NSAID helyett az acetaminophent, paracetamolt tartja jó alternatívának, bár ezeknél kétségtelenül fennáll a túladagolás veszélye.

Dr. Schulman a cikket követő közleményében azt írja, nem helyes paracetamolt javasolni, hiszen ez sok beteg szerint sem használ oszteoartritiszes fájdalmak ellen, mivel nem csökkenti a gyulladást. Meglepő volt a vizsgálatban, hogy az NSAID-ket használók között milyen kevesen voltak, akik protonpumpa-gátlókat is szedtek. Bár a protonpumpa-gátlók valóban védenek a gyomorvérzés ellen, de nem védik a beleket, újabb adatok szerint viszont a NSAID-ok okozta gasztrointesztinális vérzés, nem csak a gyomorból, hanem a bélből is indulhat.

„Amíg nem állnak rendelkezésre biztonságos és hatásos, nem NSAID, nem opioid fájdalomcsillapítók, addig nem tudjuk, hogy a pitvarfibrilláló, antikoagulánsokat szedő betegeken hogyan segítsünk” – foglalta össze a kérdést Dr. Schulman. „Valószínűleg a ciklooxigenáz-gátlók (pl. celecoxib) jöhetnek ilyenkor szóba, melyek nem rontják a trombocita-funkciókat, kevésbé okoznak vérzéseket, és van gyulladáscsökkentő hatásuk is.”

Forrás:

1. Medscape Medical News

2. JACC

3. JACC