Az étkezések közötti rövidebb időközök növelik a halálozást
Az étkezések közötti 4,5 órás vagy annál rövidebb szünet a halálozás fokozott kockázatával jár a hosszabb időközökhöz képest egy nagy, új prospektív tanulmány szerint.
A 40 éves és idősebb amerikai felnőttek étkezések gyakoriságának és az étkezések közötti intervallumainak vizsgálata arra is rámutat, hogy a napi egyszeri étkezés – a háromszori étkezéshez képest – magasabb mortalitással jár. A reggelit kihagyó résztvevők körében nagyobb valószínűséggel alakulnak ki halálos szív- és érrendszeri betegségek, míg az ebédet vagy vacsorát kihagyókban növekszik a bármely okból bekövetkező halálozás kockázata. Eredmények alapján azt javasolják, hogy a nap folyamán legalább két-háromszor étkezzünk.
A kutatók úgy érezték, hogy foglalkozniuk kell az étkezések gyakoriságával, kihagyásával és az időközökkel kapcsolatos egészségügyi eredményekkel is, mivel az e szempontokra vonatkozó ajánlásokat bizonyítékok hiányában kihagyták a 2020–2025-ös amerikai étrendi irányelvekből.
Tanulmányunkat -melybe 24 011 NHANES (1999-2014) 40 éves vagy annál idősebb felnőttet vontak be- a szerzők az amerikai felnőttek országosan reprezentatív mintájára alapozták, amelynek eredményei közvetlenül átültethetők a lakosságra.
Az étkezési viselkedésre vonatkozó adatokat: az ételek és italok fogyasztását és az étkezési időket, 1999 és 2014 között gyűjtötték, és a halálozási adatok (2015. december 31-ig) felhasználásával keresték az étkezési magatartás és a halálozás közötti esetleges összefüggéseket.
Az eredmények a mortalitás és az étkezési gyakoriság, a két étkezés közötti időközök és az étkezések kihagyása közötti összefüggéseket mutatják. Amikor a napi étkezések gyakoriságának (1-től ≥ 4 étkezésig) csökkenése növelte a szív- és érrendszeri betegségek okozta mortalitást. A szignifikáns különbség a résztvevők jellemzőinek (iskolai végzettség, jövedelem, dohányzási állapot, alkoholfogyasztás, fizikai aktivitás szintje, teljes energiabevitel, általános étrend minősége, élelmiszer-bizonytalansági állapot, nassolás gyakorisága, kiindulási cukorbetegség, kiindulási magas vérnyomás, kiindulási hiperkoleszterinémia, kiindulási szív- és érrendszeri betegség, kiindulási rák és testtömegindex) illesztése után is fennmaradt. Ha azonban a kiindulási CVD-vel és rákkal diagnosztizált résztvevőket kizárták az elemzésből, az étkezési gyakorisággal összefüggő szignifikáns különbségek eltűntek.
Az étkezések kihagyásának relatív hatását illetően a kutatók azt találták, hogy a korábban felsorolt tényezőkhöz igazodó elemzés szerint a reggeli elmulasztása nem szignifikáns kockázati hányados (HR 1,11) a minden okból kifolyólag bekövetkező halálozás tekintetében, de szignifikáns (HR 1,40) a szív- és érrendszeri betegségekhez kapcsolódó mortalitás esetén. Az ebéd kihagyása szignifikáns (HR 1,12) volt az összes okból bekövetkező halálozás esetén, de nem szignifikáns (HR 1,15) a szív- és érrendszeri betegségekhez kapcsolódó mortalitás esetében. Hasonlóképpen, a vacsora kihagyása szignifikáns (HR 1,16) volt a bármely okból, de volt szignifikáns (HR 1,19) a nem a szív- és érrendszeri betegségekhez kapcsolódó mortalitás esetén.
Az étkezések közötti intervallumokat vizsgálva vegyes eredményeket találtak. A 4,5 órás vagy rövidebb vagy több mint 5,5 óránkénti táplálékbevitel – a 4,6-5,5 óránkénti evéssel összehasonlítva – szignifikánsan összefüggött az összes okból bekövetkező mortalitással, de nem mutatott szignifikáns kapcsolatot a szív- és érrendszeri betegségek okozta mortalitással.
Az szerzők szerint az étkezések közötti rövidebb időköz túlterheli az anyagcserét és azt is kiemelik, hogy az étkezések kihagyása általában nagyobb energiaterhelésű étkezést jelent, ami súlyosbíthatja a glükóz-anyagcsere szabályozásának terheit, ami az anyagcsere későbbi romlásához vezethet.
Courtney Peterson (University of Alabama at Birmingham) szerint a kutatóknak pontosan fel kellett volna jegyezniük az elfogyasztott kalóriák mennyiségét és a betegek egészségi állapotát és diagnosztizált betegségei a vizsgálat kezdetekor. David Unwin háziorvos szerint pedig epidemiológiai tanulmányként ez a kutatás összefüggésekre utal, nem okozati összefüggésre. Emlékeztet egy, a BMJ -ben 2019-ben közzétett, randomizált, ellenőrzött tanulmányok metaanalízisére, amelyben a reggeli étkezés és a súlyváltozással és az energiabevitel vizsgálata során azt találták, hogy „a fogyásban különbség mutatkozott a reggelit kihagyó résztvevők javára”. Szerinte sokkal fontosabb az ételek minősége, mint elfogyasztásuk időzítése, különösen a túlzottan feldolgozott élelmiszerek elkerülése, hisz számos publikált adat azt mutatja, hogy az ultra-feldolgozott élelmiszerek fogyasztása összefüggésbe hozható a szív- és érrendszeri halálozás megnövekedett kockázatával. Vallja, hogy "valószínűleg a cukortartalom felelős a gyorsételek és a halálozás közötti kapcsolat legnagyobb hányadáért, ezért a „valódi ételek", például sok zöld zöldség, hús, magvak, tojás, tejtermék és bogyó fogyasztását javasolja.
Forrás:
Yangbo Sun et al: Meal Skipping and Shorter Meal Intervals Are Associated with Increased Risk of All-Cause and Cardiovascular Disease Mortality among US Adults J Acad Nutr Diet. Published online August 10, 2022 DOI:https://doi.org/10.1016/j.jand.2022.08.119
