Az internet is segíthet megelőzni az idős kori depressziót

A társas kapcsolatok enyhítik az idősek magányát. Egy, az egyesült államokbeli Health and Retirement Survey adatgyűjtésére épülő, most közzétett tanulmány szerint az internethasználat is segíti a szociális kapcsolatok fennmaradását, ily módon szerepe lehet az időskori depresszió kivédésében.

Az elemzés alapjául az 50 év feletti korosztályból kikerülő 3058 résztvevő adata szolgált, akik 2002–2008 között összesen 4 alkalommal, kérdőíves felmérés keretében adtak számot a depressziós tünetek esetleges fennállásáról és az internethasználattal kapcsolatos szokásaikról. Az így összegyűlt mintegy 12 300 kérdőív elemzésével arra keresték a választ, hogyan változik a nyugdíjba vonulással a CES-D (Center for Epidemiologic Studies – Depression) skála pontszáma (amely a depresszió egy gyakran használt jelzője), és milyen kapcsolatban áll a depressziós tünetek megléte a világháló használatával. Az adatok elemzése során az etnikai hovatartozást és a családi állapotot is figyelembe vették. Külön kitértek annak modellezésére, hogy vajon az internethasználat a szociális elszigetelődés kivédése révén gyakorol-e befolyást a depressziós tünetekre.

A felmérés 6 éve alatt a válaszadók 13–15 százalékánál jelentkeztek depressziós tünetek. Amíg azonban a világháló kínálta kommunikációs lehetőségekkel élő nyugdíjasok körében csupán 9 százaléknak adódott a depresszió gyakorisága, addig az internetet nem használó csoportban 16 százalékos arányban fordultak elő depressziót jelző tünetek. A webhasználat depresszió kockázatcsökkentő hatása az egyedül élő nyugdíjasok körében mutatkozott a legkifejezettebbnek, és az egy háztartásban élők számának növekedésével párhuzamosan kismértékben csökkent. A CES-D pontszámok alakulása arra is utal, hogy a barátokkal–rokonokkal való internetes kapcsolattartás a már meglévő depresszió enyhülését is elősegítheti.

A kutatók feltételezése szerint az internet használata az idős kori elmagányosodás kivédése révén járulhat hozzá a mentális egészség kedvezőbb alakulásához. A világháló megkönnyíti a barátokkal és a rokonokkal való kapcsolattartást, így az idősek is aktív tagjai maradhatnak egy kisebb-nagyobb közösségnek.  A felmérés arra is rávilágít, hogy az életkor előrehaladtával egyre fontosabbá válik a meglévő társas kapcsolatok fenntartása. A szociális kötelékek a fizikális és a mentális állapotra is kedvezően hatnak, talán azért, mert nem érezzük úgy, hogy „elmegy mellettünk az élet”.

Bár a felmérésben nem tértek ki az internethasználat pontosabb részleteinek feltárására, valószínűsíthető, hogy az elektronikus levelezés és az internetes fórumok használata egyaránt fontos eszközei a kommunikációnak. A különféle közösségi portálok (pl. Facebook, Twitter) az adatgyűjtés alapjául szolgáló felmérés időpontjában még vagy nem léteztek vagy gyerekcipőben jártak, ezért ezek használatáról nem lehetett érdemi információt szerezni. Mindazonáltal, a szerzők egyikének egy korábban publikált kutatómunkája azt jelzi, hogy a web alapú közösségi oldalakat rendszeresen látogató idősek körében harmadakkora valószínűséggel alakul ki depresszió, mint azoknál, akik nem élnek ezzel a világháló kínálta lehetőséggel.

A vizsgálati eredmények az internet egy újabb értékére világítanak rá – összegzik megállapításaikat a szerzők. Felhívják azonban a figyelmet arra, hogy a telekommunikációban rejlő lehetőségek kiaknázásához szükséges alapismeretek elsajátításához az idősebb generáció segítségre szorulhat. Ha kell, az ismeretek átadását kezdjük a legalapvetőbb mozzanattal: a számítógép bekapcsolásával, és bízhatunk benne, hogy a befektetett energia meghozza gyümölcsét.

Forrás: Journals of Gerontology, Series B: Psychological Sciences and Social Sciences