Egyre gyakoribb az elhúzódó COVID-betegség
Mivel világszerte milliók szenvednek COVID-19-ben, egyre több embert érintenek a „Long COVID” tünetek, a kimerültség, fáradtság és a bizonytalanság és lanyhult agyműködés („brain fog”).
A COVID-19-cel kapcsolatos legújabb tapasztalatok szerint sok „gyógyult” beteg hónapokig „hordozza” a tüneteket („Long-Haulers”), a betegség igen hosszú ideig fennmarad („Long COVID”). Egy MedRxiv-ben még nem lektorált módon preprintben megjelent tanulmányban azt közölték, hogy a koronavírussal való találkozás után 6 hónappal a fáradtság, a megerőltetés utáni kimerültség és a kognitív zavarok („brain-fog” = agyi zavar, agyi köd) a leggyakrabban észlelhető tartós tünetek.
A késői tünetek a legtöbb embernél stressz, vagy megerőltetés hatására jönnek elő, egyeseknél akár munkaképteleséget is okozva. Bár a legtöbb COVID-19-es beteg néhány hét alatt meggyógyul Dr. Athena Akrami (University College, London) és munkatársai az e témában publikált egyik eddigi legnagyobb tanulmányokban megfigyelték, hogy egyre több az olyan beteg, aki hónapokig tartó, több szervet is érintő tünetekről számol be. A tanulmány előzetesen a hosszú ideig szenvedő (Long COVID) betegek és kutatók oldalán, a Patient Led Research for COVID-19-ben jelent meg. A 2019. decembere és 2020. májusa közötti időszakból 56 országból több mint 3700 beteg tüneteit sorolták fel. Az ismertetett 205 féle és 10 szervet érintő különböző tünet 96%-a még 3 hónap múlva, 66 féle tünet pedig még 7 hónap múlva is követhető volt. A betegek 65%-a legalább 6 hónapon át számolt be maradandó tünetekról, melyek között a fáradtság (77,7%), a megerőltetés utáni kimerültség (72,2%) és a kognitív zavar ( „brain-fog”) (55,4%) volt a leggyakoribb, de előfordultak hosszantartó neurológiai eltérések, fejfájás, memória-zavarok, izom-fájdalmak, álmatlanság, erős szívdobogás, légszomj, szédülés, egyensúlyzavar, beszédzavar. Ritkább volt az arcideg-bénulás, az allergia, a görcsök, a látás- és hallászavar, az elhúzódó szaglás és ízérzés-zavar. Fél év után a résztvevők 45%-a csak részmunkaidőben tudott dolgozni, 22%-a pedig teljesen munkaképtelen volt.
A neurológiai tüneteket mutató COVID-19-es betegek boncolásakor azonban rendszerint nem találtak a vírusfertőzésekhez társuló krónikus gyulladásos, vagy jellegzetes idegi elváltozásokat kimutatni, és a vírus genetikai anyaga is csak minimális mennyiségben, vagy egyáltalán nem mutathatók ki.
A baltimori Johns Hopkins Egyetemen és a bostoni Brigham and Women’s Hospitalban elhunyt, igazolt COVID-19-ben szenvedő, hosszantartó neurológiai tüneteket („brain-fog”-ot) mutató betegek agyszövetének pathológiai vizsgálata során viszont egyedülálló megfigyeléseket tettek a kutatók: azt találták, hogy az agyi kapillárisokat nagy megakaryocyták zárták el. Öt COVID-19 betegségben elhúnyt személy post-mortem vizsgálata során megakaryocytákra emlékeztető nagy sejteket találtak az agykéreg kapillárisaiban, melyek immun-hisztokémiával valóban megakaryocytáknak bizonyultak. Ilyen sejteket korábban sohasem találtak az agyban.
Dr. David Nauen (Johns Hopkins University, Baltimore, Maryland) elmondta, hogy bár más vírusok is okoznak elváltozásokat az agyban, pl. az encephalopathiát, de a COVID-ban elhunyt betegek agyának kapillárisaiban szokatlanul nagy sejteket lehetett megfigyelni. Ezek a csontvelő megakaryocytáinak bizonyultak, „melyeket eddig soha senki nem látott az agyban. Az vvt-k és a lymphocyták számára átjárható agyi kapillárisok a nagy megakaryocyták számára szűkek, így azok elzárják a kisereket, az elzáródások miatt kis iszkémiás területek alakulnak ki, amelyek atípusos neurológiai tüneteket okoznak. Megváltozik a hemodinamika, az egyéb erekben növekszik a nyomás, valószínűleg ezért gyakoribbak COVID-19-ben a stroke-ok – bár ezekben a vizsgált esetekben nem találtak strok-ra utaló jeleket. A kapillárisban fellelt megakaryocytákat leszámítva az agy normálisnak látszott. Jelenleg 15 COVID-ban elhunyt beteg agyszövetét vizsgálják, és 5-nél megakaryocytákat találtak a kapillárisokban.
Vírusfertőzések során klasszikus encephalitist lehet látni, azonban COVID-19-ben elhunyt betegek post-mortem vizsgálata során ilyet nem észleltek. A fertőzéshez társuló bizonytalanság, ingatagság érzés (brain fog) agykérgi problémákra utal, de eddig ilyet nem dokumentálták. A kiserek elzáródása --a bennük rekedt megakaryocyták miatt- némileg magyarázzák a kognitív zavarokat. Ez egy pathológiailag új vaszkuláris jelenség, ami új típusú neurológiai komplikációkhoz vezet. A kérdés az, hogy mit keresnek a megakaryocyták az agyban? A megakaryocyták csontvelői sejtek, nem immunsejtek. Feladatuk a véralvadást segítő thrombocyták termelése. Normál esetben kizárólag a csontvelőben találhatók, de COVID-19-es betegekben nem csak az agyban, hanem egyéb szervekben is előfordulnak. Nem tudjuk, hogy miképpen jutnak át a tüdők igen finom érhálózatán, feltételezések szerint esetleg a COVID-ban észlelhető gyulladásos válasznak lehet ehhez köze. Esetleg megváltoznak az endotheliális, vagy egyéb szignálok, ezek gyűjtik a keringésbe a megakaryocytákat, és valahogy lehetővé teszik, hogy átjussanak a tüdőn. Nagy erőkkel keresik azokat a megkülönböztető jeleket (fehérje-expressziókat), melyek erre a szokatlan működésre késztetik a megakaryocytákat. Súlyos COVID-19-ben sok betegben észlelhető véralvadási zavar, és a megakaryocyták az alvadási rendszer részeiként lehetséges, hogy rossz üzenetet kapnak.
A szerzők a vizsgált agyak 33%-ában megakaryocytákat találtak a kérgi kapillárisokban. Mivel a vizsgált minták a teljes agykéreg csak igen kicsiny részét reprezentálják, feltételezhető, hogy valójában egy tetemes mennyiségű elváltozásról van szó.
Források:
Crist C. Fatigue, brain fog most common in ’long COVID’. WebMD Health News. January 07, 2021.
Hughes S. Alien cells may explain COVID „brain fog”. Medscape Medical News. February 12, 2021.
