Elhízás és stroke kockázat
A túlsúly és az elhízás a stroke több ismert kockázati tényezőjével mutat összefüggést. Egy most napvilágra került kutatás szerint azonban a túlsúly különbözőképpen hat a stroke egyes típusaiban.
A stroke hosszú távú következményei attól függnek, hogy a keringészavar mely agyi területeket érintette, és mekkora a károsodott terület nagysága. A stroke-ot a vezető halálokok között tartják számon világszerte, köztük az Egyesült Államokban is. A stroke évente 130 ezer amerikai halálát okozza, ami másként fogalmazva azt jelenti, hogy minden 20. haláleset stroke-ra vezethető vissza. Az Egyesült Államokban átlagosan minden negyedik percben hal meg valaki stroke következtében. Magyarországon évente 45 ezren kerülnek kórházba stroke miatt, óránként egy halálesetért felelős a betegség. Az esetek több mint 10 százaléka 50 éves kor alatt, több mint 27 százaléka munkaképes korban jelentkezik.
A stroke három típusa az ischaemiás stroke (a leggyakoribb forma, mely az összes stroke-eset 87 százalékát teszi ki), a haemorrhagiás stroke (leggyakrabban magas vérnyomás következtében) és a TIA (melyet mini-stroke-nak is szokás nevezni).
Idevágó ismereteink bővülésével nyilvánvalóvá vált, hogy a stroke egyes altípusainak kockázata egyéni variabilitást mutat.
A Neurology című lapban a közelmúltban nyilvánosságra hozott vizsgálatban a stroke egyes típusainak prevalenciáját elemezték túlsúlyos és elhízott nők körében. Ennek során 1,3 millió nő adatait dolgozták fel az Egyesült Királyságból, akiknek átlagéletkora 57 évnek adódott. A 12 évig tartó vizsgálat ideje alatt 20549 stroke-esetet regisztráltak.
Normális testsúly mellett (22,5-es és 25-ös testtömegindex között) az ischaemiás stroke előfordulási aránya 0,7 százalék, a haemorrhagiás stroke-é 0,5 százalék volt. A 228 274 elhízott nő alcsoportjában (testtömegindex 30 vagy afelett) az ischaemiás stroke előfordulási aránya 1 százaléknak, míg a haemorrhagiás stroke-é 0,5 százaléknak bizonyult.
„Azt találtuk tehát, hogy túlsúlyos és elhízott nőknél fokozott az ischaemiás stroke kialakulásának esélye, ugyanakkor a haemorrhagiás stroke kockázata csökken. Mostani tapasztalataink tovább bővítik annak bizonyítékait, hogy a stroke különböző típusai eltérő kockázati profilokkal jellemezhetők” – magyarázza Gillian Reeves PhD, az oxfordi egyetem kutatója.
Az eredmények arra utalnak, hogy a testtömegindex minden 5 egységnyi növekedése 21 százalékkal növeli az ischaemiás stroke kockázatát. A haemorrhagiás stroke eseteiben a testtömegindex hasonló mértékű növekedéséhez 12 százaléknyi kockázatcsökkenés társul.
A korábbi szakirodalmi adatokkal is összevetve a szerzők arra következtetnek, hogy a túlsúlyhoz társuló kockázat összességében kifejezettebb az ischaemiás, mint a haemorrhagiás stroke eseteiben.
A közleményhez fűzött szerkesztőségi kommentárjában dr. Kathryn Rexrode (Bringham and Women’s Hospital, Boston) arra figyelmeztet, hogy az eredményeket csak kellő óvatossággal szabad értelmezni. A megfigyelések nem jelentik azt, hogy az elhízott nőknél összességében csökkenne a stroke kockázata: „A magasabb testtömegindex minden kategóriában az összegzett stroke-kockázat fokozódásával társul, és az ischaemiás stroke-esetek száma minden kategóriában meghaladja a haemorrhagiás stroke-esetek számát. Ily módon a magasabb testtömegindexnek nincs protektív vagy kockázatcsökkentő hatása a stroke előfordulására összességében. Az elhízás a stroke jelentős kockázati tényezője minden életkorban, és különösen riasztó szerepet játszik a fiatalkori stroke-esetek előfordulásában.”