Eredményes testsúlycsökkentés diabéteszben
Egy kis esetszámú vizsgálatban azt találták, hogy ha a glukagonszerű peptid 1 (GLP) agonistát szedő 2-es típusú diabéteszes beteg gyógyszerelését nátrium glükóz kotranszporter 2 (SLGT-2) gátlóval egészítik ki, kifejezettebbé válhat a testsúlycsökkenés.
A retrospektív vizsgálat eredményeiről dr. Andrew P. McGovern (Beta Cell Centre for Diabetes, Chelsea, UK és Westminster Hospital, London, UK) számolt be nemrég a Diabetes UK Professional Conference keretében.
Bár a betegek egy része, mintegy 25%-uk egyáltalán nem fogyott le, a „reszponderek” körében a két szert kapók kétszer annyi súlyt vesztettek, mint a csak egy szerrel kezeltek – mondta dr. McGovern.
A kommentálásra felkért dr. Martin Rutter (Manchester Diabetes Centre, UK) ezt mondta: „Nem hiszem, hogy az adatok igazán meglepőek; ez volt várható, de sajnos csak egy centrumból származó kis esetszámú, retrospektív esetáttekintésről van szó. a A mostani eredmények igazolására szükség van nagyobb adatbázisból származó adatokra.” Hozzátette azt is, hogy „fontos, hogy a betegek elsősorban nem a testsúlycsökkenés végett kezdik el szedni ezeket a gyógyszereket. Ezek glükózszint csökkentő szerek, és egyéb előnyeik – mint a fogyás is – másodlagosnak tekinthetők. Jelenleg nem rendelhetők a betegeknek a fogyás céljából.” Az SGLT-2 gátlók hatásmechanizmusa független az inzulintól, míg a GLP-1 agonisták „inzulinfüggők”. Mindkét szer másodlagos hatásként fogyáshoz vezethet, de mivel más-más a mechanizmusuk, nem ismert, hogy a testsúlycsökkentő hatásuk additív-e.
Ebben a kis, megfigyeléses vizsgálatban dr. McGovern és munkatársai 88 személy adatait elemezték. Kezdetben valamennyien az SGLT-2 gátló hatású dapaglifozint (Forxiga, Astra Zeneca/Bristol-Myers-Squibb) szedték, majd közülük 40-en emellett egy GLP-1 agonistát is alkalmaztak.
Az alkalmazott GLP-1 agonisták közé tartozott a liraglutid (Victoza, Novo Nordisk), amelyet 34-en szedtek, az exenatid (Byetta, Astra Zeneca/Bristol-Myers-Squibb), amelyet 5, és a lixisenatid (Lyxumia, Sanofi), amelyet 1 beteg kapott.
Az átlagos követési idő 154 nap volt; ezalatt a csak dapaglifozint használók átlagos testsúlycsökkenése 1,4 kg volt, s a két szert szedőké 2,8 kg (p=0,05). A dapaglifozint alkalmazók közül 12-nek (25%), és a két szert használók közül 9-nek (23%) egyáltalán nem csökkent a testsúlya.
A betegek egy másik része viszont sokat fogyott. Ebben az alcsoportban a dapaglifozint és GLP-1 agonistát szedők átlagos testsúlycsökkenése 7,2 kg volt, míg a csak dapaglifozint alkalmazóké 3,0 kg (p=0,02). Ez a trend meglehetősen meggyőző – állapították meg a kutatók.
A glükózszint szabályozás és a vérnyomás javulása hasonló volt a két csoportban.
Az egyik GLP-1 agonistát, a liraglutidot már engedélyezték testsúlycsökkentés céljára mind az Egyesült Államokban, mind az Európai Unióban, de nagyobb dózisokban, mint amilyeneket 2-es típusú diabéteszben használnak.
Forrás: Medscape
