Érelmeszesedés és tesztoszteronpótlás

Változó korba lépve a férfiak tesztoszteron termelése mérséklődik. A hormonszint drasztikus csökkenése az egészségre is káros hatással lehet, ilyen esetekben felmerül a tesztoszteron-pótló terápia alkalmazása. Az elégtelen hormontermelés csökkenti a szexuális aktivitást és az izomerőt, valamint súlygyarapodást és depressziós tüneteket okoz, a hormonpótló kezelés ezeket hivatott megakadályozni. A kezelés szív- és érrendszerre gyakorolt hatékonyságával, illetve egyéb testi funkciókra kifejtett lehetséges negatív hatásával kapcsolatban azonban ellentétesek a vélemények.

Egy nemrég zajló amerikai tanulmány azt állapította meg, hogy a hormon három éven át tartó napi adagolása sem az érelmeszesedést nem befolyásolja, sem a szexuális életet nem javítja. Az eredményekből azonban nem vonhatók le általános megállapítások a terápia esetleges hosszútávú hatásairól a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát illetően.

Ahhoz, hogy a rendszeres tesztoszteron-bevitel szív és érrendszerre kifejtett hatását megállapítsák, sokkal átfogóbb vizsgálatok kellenének, mondja Shalender Bhasin, a bostoni Harvard Medical School kutatója. Ebben a kettős vak, placebo kontrollált vizsgálatban ugyanis csak arra szorítkoztak, hogy megfigyeljék, hogyan változik az érfalak szerkezete a három éves tesztoszteron-kezelés alatt, illetve standardizált kérdőívek segítségével különböző szexuális funkciókról, és a férfiak általános jólétéről gyűjtöttek adatokat. A vizsgálatban résztvevő 308 tesztszemély 59 évesnél idősebb, tesztoszteron szintjük 100-4000 ng/dl alatt, vagy a fiatalabb férfiak normál értékének alsó tartományában volt.

A résztvevők fele tesztoszteron tartalmú gélt kapott napi használatra. A hormonadagot a kezelés megkezdése után két héttel úgy állapították meg, hogy a tesztoszteronszint elérje az 500-900 ng/dl-es normál szint középértékét. A kontrollcsoportban hormonmentes gélt alkalmaztak. A kutatók az érelmeszesedés előrehaladását jegyezték fel, amihez ultrahangos technológiával ellenőrizték a nyaki verőér falvastagságát, és CT segítségével állapították meg a kalcium-lerakódást a szívkoszorúérben. A tesztoszteron adagolása és az érfalak elváltozása között nem találtak összefüggést. A potenciazavarral, libidóval és általános egészségi állapottal kapcsolatban nem volt eltérés a két csoport között.

A szerzők szerint a szexuális diszfunkcióval küzdő férfiak valószínűleg kedvezőbb hatást érnek el a foszfodieszteráz-gátlók szedésével – ilyen a sildenafil, tadalafil, vardenafil – mint a hormonpótlás által. A korábbi tanulmányok arra engednek következtetni, hogy a túl alacsony tesztoszteronszint fokozza az érelmeszesedést, és növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. Ezeket az összefüggéseket az újabb kutatások nem támasztják alá. A tesztoszteronhiány csökkentheti a vitalitást, és depressziós zavarokat okozhat, azonban ezeket az életminőséget hátrányosan befolyásoló hatásokat nyilvánvaló, hogy nem lehet csupán tesztoszteron-kezeléssel kiegyenlíteni. Ennek okai viszont továbbra is tisztázatlanok maradtak.

Forrás: Wissenschaft aktuell